A Bp. Honvéd továbbra is a fiatalokra épít
Körvonalazódni látszik a tendencia: az a futballklub, amely a legtöbbet játszatja az utánpótláskorúakat, kiesik az élvonalból, és erre a Bp. Honvéd példája is ráerősít. A kispestiek azonban kitartanak filozófiájuk mellett, számítanak az akadémistáikra az NB I-es visszakerülésért vívott harcban.
A számok nem hazudnak: a Bp. Honvéd szerepeltette a legtöbb utánpótláskorú labdarúgót az OTP Bank Liga mögöttünk hagyott idényében, illetve játékpercekben is a kispestiek biztosították a legtöbb lehetőséget fiataljaiknak. Emlékezhetünk, a Puskás Akadémia elleni évadzárón a gárda nyolc, 2002-es születésű vagy annál fiatalabb játékost vetett be, ők mintegy 499 percet töltöttek a pályán az Instat mérése alapján, ami a 2022/23-as kiírás rekordja volt.
A 31 NB I-es összecsapáson bevetett Kocsis Dominik játszotta a legtöbbet a csapatban – nemcsak az utánpótláskorúakat, hanem a teljes keretet figyelembe véve –, míg Bocskay Bertalan 19, Szabó Alex 17, Kerezsi Zalán 14, Átrok Zalán pedig 11 élvonalbeli bajnokin kapott lehetőséget, hogy csak a legtöbbször pályára küldöttekről ejtsünk szót.
A statisztikák alátámasztják tehát, hogy amikor a fővárosi egyesületben a fiatalokra építő klubfilozófiát emlegetnek, nem üres frázisokat puffogtatnak: az MLSZ ösztönzési rendszerének teljes körű kiaknázásához szükségesnél lényegesen többet szerepeltették utánpótláskorú játékosaikat. Kétségtelen, a klubban bátran bevetik legtehetségesebbeket a felnőttek között, hatékonyan működik a felfelé áramoltatás az akadémiáról. Csakhogy körvonalazódni látszik a tendencia: az a csapat, amely a legtöbbet játszatja az utánpótláskorúakat, kiesik az élvonalból, és erre a Bp. Honvéd példája csak ráerősít.
A kispestiek éveken át az élmezőnyhöz tartoztak a fiatalpercek tekintetében, ugyanakkor rendre a kiesés elől menekülők táborához tartoztak, ebben az évadban pedig már nem kerülhették el a sorsukat. Az NB I 2021/22-es kiírásában is pórul jártak az utánpótláskorúakat legnagyobb arányban foglalkoztató egyesületek. A már-már hagyományosan a saját akadémiájára támaszkodó MTK Budapest játszatta a fiatal labdarúgók közül a legtöbbet, a második helyen ebben az összevetésben a Gyirmót zárt – nem úgy a tabellán, ugyanis a két csapat az utolsó előtti, illetve az utolsó helyen végzett, így mindkettő kiesett a másodosztályba.
Bár a magyar futball és a hazai klubok érdeke, hogy minél több versenyképes fiatal szerepeljen a profi bajnokságokban, kiváltképp az első osztályban, felvetődhet a kérdés: vajon megütik-e a kívánt szintet vagy a klubok inkább gazdasági érdekből szerepeltetik őket?
Velük együtt, Dúzs Gellérttel kiegészülve hárman voltak, akik a csapat átlagát felfelé húzták, ami arról árulkodik, hogy az akadémiáról kikerülők nem tudtak érdemben segíteni a klubon (a 34 gólból hatot szereztek utánpótláskorúak).
Kiesés ide vagy oda, a kispestiek nem változtatnak a felfogásukon – ez derül ki legalábbis az ügyvezetői tisztséget betöltő Kun Gergely interjújából, amit az idény végén a klubhonlapnak adott.
„A fiatalperceket tekintve a Honvéd előretört az NB I-es mezőnyben, szinte nem is látjuk a mögöttünk következőket, a saját nevelésű játékosaink tapasztalatot gyűjthettek, növekedett a piaci értékük, ami mindenképpen pozitívum. A szezon során tizenegy U21-es akadémistánk kapott lehetőséget, hatan tavasszal debütáltak az NB I-ben, míg a PAFC ellen nyolc MFA-nevelés lépett pályára. Ez a jövőnk! A szezon második felében a játékstílusunkban is volt előrelépés, továbbá a várható gólok és pontok tekintetében a hetedik-nyolcadik helyen álltunk, de magam is tisztában vagyok vele, a megszerzett pontok számítanak, és nem jártunk sikerrel. Lássuk be, a tavaly nyári igazolások sikertelenek voltak, hiszen a tíz transzferből csak néhányra mondhatjuk, hogy valóban bevált, miközben hatalmas pénzügyi terhet is elszenved a klub a gyenge szereplés, a kiesés miatt. Ezért is hiszem, hogy
, nagyon számítunk rájuk a visszakerülésért vívandó harcban. Alapvetően a saját nevelésű, Honvéd-érzelmű játékosokra akarunk építeni, ebből nem engedhetünk.”
Ezzel összhangban van Pinezits Máté vezetőedzői kinevezése is. A kispadon a horvát Dean Klafuricot váltó 39 éves szakember 2020-ban érkezett a Magyar Futball Akadémiára, ott három évadon keresztül vezette az U19-es korosztályos csapatot. Ahogyan Kun Gergely elmondta,
A példa adott, hiszen az MTK Budapest is hasonló elképzelést követve került vissza az NB II második helyezettjeként az élvonalba – kérdés persze, hogy az új évadban mire megy majd a fiataljaival a legjobbak között.
(Kiemelt képünkön: Az egyik legígéretesebb kispesti akadémista, Kerezsi Zalán nehezen emésztette meg a kiesést az NB I-ből Fotó: Árvai Károly/Nemzeti Sport)
