A sikereknek és a mindennapi kihívásoknak sincs híján az MTK szakosztálya
Pánczél Gáborral, az MTK Budapest cselgáncsszakosztályának vezetőedzőjével beszélgettünk, aki mióta 2021 végén leköszönt férfi szövetségi kapitányként, elsősorban a klubfeladataira fókuszál, és a kék-fehérek utánpótlásának megerősítéséért dolgozik, a munkáját pedig a korosztályos sikerek is igazolják.
A tokiói olimpia után új korszak vette kezdetét a felnőtt cselgáncsválogatott élén, ugyanis a 2021-es év végén Pánczél Gábor (férfi) és Toncs Péter (női) szövetségi kapitány egyaránt leköszönt a pozíciójáról. Előbbi akkor az Utánpótlássportnak úgy nyilatkozott: az MTK Budapest szakosztályának a vezetőedzőjeként a klubmunkát, és így az utánpótlásbázis megteremtését szeretné az előtérbe helyezni, s eközben reményteljes fia, Csanád (13) pályáját is egyengetheti. Adódik a kérdés: mennyire sikerült az azóta eltelt bő másfél évben megvalósítani a terveket?
„Egyelőre küszködünk… Ha fogalmazhatok viccesen: csúszkálunk, mint malac a jégen – kezdte Pánczél. – Az elmúlt években két jelentős esemény is nagyban befolyásolta szakosztályunk életét: az első ilyen a covidjárvány volt, amelyből igencsak nehezen álltunk talpra, de szép lassan ismét kezdtünk felfejlődni. Majd ezt követte egy évvel ezelőtt a költözésünk: a volt Jégszínház első emeletéről a zuglói Lantos Mihály Sportközpontba tettük át a székhelyünket. Ez a költözés egyrészről nagyon üdvös, hiszen csodálatos teremben folytathattuk a munkát. Olyan modern létesítményben edzhetünk, amelyből indulva már tényleg lehet nemzetközi porondra pályázni. Ugyanakkor időközben sajnos sok gyereket elvesztettünk, mert azzal, hogy még távolabb költöztünk a belvárostól, a szülők közül jó néhányan már nem tudták megoldani az utaztatást.
Az olimpiai bronzérmes klasszist, Tóth Krisztiánt foglalkoztató kék-fehérek nemcsak a felnőttek között, hanem korosztályos szinten is a hazai élvonalba tartoznak. A juniorkorosztály világversenyein az MTK például négy-négy versenyzővel (Gábor Áron, Farkas Bence, Demeter Marcell és Demeter Bendegúz) képviselteti magát, s ezzel ők adják a legtöbb fiatalt egy klubból a magyar csapatba.
Jelenleg több mint 50-en dzsúdóznak az egyesületben – a szakember elmondta, ezt a számot mindenképpen szeretnénk feltornázni 80, de inkább 100 fölé.
„Az új helyszínen és annak vonzáskörzetében természetesen próbálkozunk szórólapokkal, plakátokkal és különböző bemutatókkal, hogy minél több gyereket toborozzunk. Sajnos manapság a gyerekek sportolni még csak-csak akarnak, de versenyezni már annál kevésbé, és ez a jelenség értelemszerűen nemcsak minket, hanem szinte az összes klubot, valamint az egész hazai sportéletet érinti.
Rendkívül nehéz feladat, de sokat dolgozunk rajta, hogy minőségi és mennyiségi előrelépést tudjunk elérni. Többek között azért is lenne ez elengedhetetlen, mert a sokéves tapasztalatom alapján hozzávetőleg száz gyerekből egy-kettő lesz alkalmas az élsportra, így egyértelmű a helyzet, első körben a merítésen kell javítani.”
Az MTK szakosztálya 2021-ben az első, tavaly pedig a harmadik helyen (a Budapesti Honvéd és a Ceglédi VSE mögött) végzett az összesített hazai egyesületi rangsorban.
„Nyilván, az eddigiekben elsősorban a távlati jövő szempontjából beszéltem, ugyanis nekem nemcsak a 2024-es vagy a 2028-as, hanem már a 2032-es olimpiáig is muszáj előrelátnom.
Ugyanakkor én a nagy célok mellett edzőként a diák A-korcsoportos versenyzőim országos bajnoki címének hasonlóképpen tudok örülni, mint az olimpiai éremnek is, mert látom a tanítványomon, hogy a kitűzött célját elérte, és ez fontos visszaigazolás. Tehát sikerek rendre akadnak, és ez örömteli, viszont a kihívások, a feladatok is adottak, amelyeket pedig igyekszünk megoldani.”
(Kiemelt kép forrása: MTK Budapest)
