Számokkal az Eb-selejtezőn szereplő fiatalokról
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak küzdelmei kedden értek véget, ezért megvizsgáltuk, hogyan teljesítettek az utánpótláskorú játékosok: mennyi játéklehetőséget kaptak, és hogyan tudtak élni azzal.
Az elmúlt héten idehaza minden attól volt hangos, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a 2024-es németországi Európa-bajnokságra. Szoboszlai Dominik fantasztikus szólógólja és az azt követő éneklése pedig még a világsajtót is bejárta. Marco Rossi szövetségi kapitány együttesének szereplésétől valamivel távolabbról vizsgálva az Eb-selejtezőket, azt tekintjük át, melyik csapatban, mennyi lehetőséget kaptak a fiatal játékosok, illetve miként tudtak élni a bizalommal.
Az adatgyűjtés során az U21-es játékosokkal foglalkoztunk, ennek a korosztálynak az Eb-kvalifikáción mutatott teljesítményére voltunk kíváncsiak. Azokat vettük be az adatbázisba, akik legalább egy mérkőzésen pályára léptek. Az ábrákon csak az adott aspektus szerinti élmezőny látható azért, hogy az illusztrációk kezelhetők és fogyaszthatók maradjanak.
Kiindulásképpen érdemes megnézni, hogy összesen hány fiatal játékos szerepelt az Eb-selejtezőkön.
A legtöbben az észak-ír válogatottban kaptak esélyt, hiszen a kapitány 9 ígéretnek is lehetőséget adott. A második Belgium 8 játékossal, majd Izrael és Liechtenstein következik 7-7 utánpótláskorúval.
Érdekesség, hogy Koszovó, Málta, Moldova és Észak-Macedónia egyelten 21 év alatti játékost sem vetett be a selejtezőben, az Eb-n pedig nem javíthat ezen, mivel egyik csapat sem jutott ki.
Önmagában az előző ábránk sokat még nem mond el a valóságról, hiszen lehet, hogy bemutatkoztak a fiatalok egy találkozón, de a fejlődésük szempontjából az a fontos, hogy folyamatosan magas színvonalon futballozzanak, a nemzetközi mérkőzéseken gyűjtsenek tapasztalatot. Éppen ezért azt is megvizsgáltuk, hogy hány meccsen léptek pályára a korosztályos játékosok. Az alábbi ábra összesítve mutatja, hogy egy-egy ország fiataljai hányszor léphettek pályára a selejtezősorozatban.
A fiatalok számát ismerve már nem meglepő, hogy Észak-Írország vezeti ezt a ranglistát is. A U21-es játékosok közül Isaac Price és Shea Charles egyaránt kilenc találkozón vett részt.
A miniállam csapatában a 21 év alattiak közül mindössze hárman kaptak lehetőséget, viszont ők szinte végig játszották a sorozatot. A magyar válogatott esetében 13 pályára lépést regisztrálhattunk (Kerkez Milos 7 meccs, Kata Mihály 2, Németh András 2, Baráth Péter 1, Horváth Krisztofer 1).
Harmadik aspektusként az eredményességet tekintjük át. Némileg igazságtalan és szubjektív, hogy a gólszerzőket előnyben részesítjük a kapusok és a védők teljesítményével szemben, de könnyebben mérhető és számszerűsíthető a támadójáték. Az U21-es játékosok összesen 49 gólt jegyezhetnek a selejtezősorozatban.
A legtöbb gólt az izlandi fiatalok szerezték, szám szerint 8-at.
A szlovénok szintén 7 találatot köszönhetnek az utánpótláskorúaknak, elsősorban Benjamin Šeškónak, aki 5-ször volt eredményes. A magyar válogatott 18-szor jutott át a gólvonalon, de egyik sem korosztályos labdarúgóhoz köthető.
Fontos megemlíteni, hogy a sorozat legfiatalabb játékosa a 16 éves spanyol Lamine Yamal négy meccsen két góllal segítette a csapata kvalifikációját.
Adódik a kérdés, hogy van-e összefüggés a fiatalok szerepeltetése és az eredményesség között. Ha az ábrákra tekintünk, azt gondolhatnánk, hogy lehet, hiszen az élmezőnyben lévő csapatok több mint kétharmada nem jutott ki az Eb-re. Azonban a nyers, statisztikai szemléletet elhagyva igencsak elrugaszkodott volna azt állítani, hogy Liechtenstein vagy San Marino csupán azért nem lehet ott jövőre Németországban, mert túl sok fiatalt küldött pályára, illetve a száz százalékos portugálok teljesítményét sem érdemes annyival elintézni, hogy könnyű dolguk volt, mert alig játszott utánpótláskorú.
(Kiemelt képünkön: Kerkez Milos 7 mérkőzésen játszott az Eb-selejtezőn Forrás: Czerkl Gábor/Sportal)