„Reálisan nézve a magyar fiataloknak kevesebb esélyük van nagycsapathoz kerülni, mint a nyugat-európaiaknak” – Rép Márton sportmenedzser
Adatbázisok sokasága és kiépített játékosmegfigyelő-hálózat segíti a világ legjobb labdarúgó-akadémiáit az ígéretes fiatal futballisták kiválasztásában. De vajon hogyan zajlik a szelekció és mennyi esélyük van a magyaroknak bekerülni a legnívósabb műhelyek valamelyikébe? Rép Márton, az EM Sports Consulting sportmenedzsere avat be az utánpótlás-nevelés csúcsának kulisszáiba.
A legszínvonalasabb európai labdarúgó-akadémiákról jellemzően akkor esik szó, amikor valamelyik ígéretes magyar játékosra szemet vetnek, esetleg le is igazolják, vagy éppen bemutatkozik a zseninek kikiáltott tinédzser a nevelőklub topligás csapatában. De mi történik azelőtt, hogy valakit szerződtetne az egyik elit akadémia? Mennyi esélyük van a magyaroknak bekerülni a legjobb nevelőműhelyekbe? Milyen kritériumoknak kell megfelelni, milyen kiválasztási folyamatokkal szűrik a jelölteket annak érdekében, hogy a lehető legjobb minőségű állománnyal dolgozhassanak a jövőben? Ezekben a kérdésekben segít eligazodni Rép Márton, a Szoboszlai Dominik karrierjét is egyengető ügynökség, az EM Sports Consulting sportmenedzsere.
„A mai világban már ritkább az, hogy az ügynökségek ajánlanak játékosokat az akadémiáknak, de azért előfordul. Inkább az a tendencia, hogy
és ők kezdeményeznek. Annyi információ van a csapatok birtokában a játékosokról, hogy mire megkeresik az ügynökséget, már rengeteget tudnak róluk. Egyébként tőlünk például sokszor kérnek infót olyanokról is, akiket nem mi képviselünk, nekünk pedig ez esetben is érdekünk segíteni, mert ezáltal is növeljük a hitelességünket, így legközelebb is hozzánk fordulnak majd. – kezdi Rép. – A korosztályos válogatottak mérkőzései és a klubcsapatok nemzetközi szereplései is alkalmasak a megfigyelésre, de ezen a szinten nincsenek nagy titkok, illetve az együttesek között is van szakmai kapcsolat, ami ez esetben azt jelenti, hogy szolgáltatnak adatot egymásnak a játékosokról.
Aki ezen a listán előre kerül, annak igazán jó esélye nyílik arra, hogy szerződtessék.”
A legerősebb utánpótlásnevelő-klubok kiépített scouthálózattal monitorozzák az ígéretes futballistákat. A stábok foglalkoznak, lokális, regionális és globális játékosmegfigyeléssel is, tehát elméletileg a világ minden területéről lehetséges bekerülni az elitkategóriás akadémiákra – az esélyek azonban eltérnek: „A magyarok is meg tudják mutatni magukat a nemzetközi megméretések során, de az olyan országokra azért nagyobb figyelmet fordítanak a topklubok, amelyeknek minden posztra jut két-három jó játékosa, mivel nagyobb a merítés – a kis országokban, ahogy Magyarországon is, örülünk, ha van pozíciónként egy. Fontos megjegyezni azt is, hogy a magyar kluboknak jelenleg nincsenek olyan nevelési és eladási mutatóik, amelyekre felkapnák a fejüket a legjobb csapatok, illetve nem árasztjuk el játékosokkal a topligákat.
Aki viszont nem tud kijutni külföldi klubhoz, az a magyar akadémiai kínálatból választhat, amely nem tartozik az európai élmezőnybe.
„Az utánpótlás-nevelés sikerességét több szempontból is lehet mérni – ezt a CIES, a Sporttudományok Nemzetközi Központja meg is teszi időről időre. Lehet értékelni szakmai vagy gazdasági sikert, bár ez a kettő sok ponton találkozik, hiszen a szakmailag magas szintre jutó játékos jellemzően magas bevételt generál a klubnak, de lehet mérni a fejlődést is, azaz, hogy a fiatal honnan hová jut el.
Természetesen a hazai piacon azért akad olyan akadémia, amely a honi felnőttlabdarúgásnak, vagy épp a saját felnőttcsapatának több játékost is ad, és e tekintetben kimondottan sikeresnek mondható, ám ez nemzetközi kitekintésben nem igazán generál extra keresletet.” A legerősebb európai akadémiák természetesen az összes említett szempont szerint kiemelkedők, így nem meglepő, hogy az efféle ranglisták élmezőnyében rendre szerepel a Barcelona, az Ajax, a Sporting CP vagy a Benfica utánpótlása.
(Kiemelt képünkön: Németh Hunor Vajk, az FC Köbenhavn 16 éves labdarúgója Fotó: Wacha Judit / Nemzeti Sport)
