Párizs 2024: kvótaesélytől a „jamaikai bobcsapatig”

Az új olimpiai sportágak hazai utánpótlásában már van kisebb-nagyobb mozgolódás, ám tény: nincsenek könnyű helyzetben a szakágak fiatal képviselői, pláne, ha nemzetközi sikerekről dédelgetnek álmokat.

Kevesebb mint 200 nap, és elkezdődik a nyári olimpia Párizsban, programjában egy új sportággal, a breaktánccal. Már a legutóbbi ötkarikás játékokon is megmutatkozott a Nemzeti Olimpiai Bizottság törekvése, vagyis a nyitás a „fiatalosabb”, „utcaibb” műfajok irányába: 2021-ben Tokióban a falmászás, a szörf és a gördeszka debütált.

GÖRDESZKA

A gördeszkára – ahogyan a kvartett többi tagjára – a többség egyelőre nem versenysportként, hanem szabadidős tevékenységként tekint. Abban, hogy ez az általános hozzáállás, Takács-Kiss Márta, a Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség (MOGGSZ) gördeszkaszakágának elnöke is megerősít minket.

A gyerekeket is körülményes átállítani az élsportra, hát még a szülőknek megmagyarázni az edzéssel, valamint a sportszervásárlással járó kiadásokat.”

Hazánkban a gördeszkasport bő két éve működik szervezett keretek között; korábban nem volt olyan intézmény, amely összefogta volna a sportolókat. A szakág megalapítása óta folyamatosan azon dolgoznak, hogy a világszövetség verseny- és kritériumrendszeréhez igazodjanak.

Takács-Kiss úgy véli, a fejlődés érdekében a fiatalokat kell az előtérbe helyezni.

„Vannak előremutató jelek, hiszen több gördeszkasuli indult Budapesten, sőt Szegeden is létrehoztunk egyet. Továbbá büszkék vagyunk arra, hogy évente három-négy új versenypálya épül országszerte, ami elengedhetetlen a fejlődéshez.”

Bár a nemzetközi porondon eddig csak a felnőttek mutathatták meg magukat, ez 2024-ben már nem így lesz.

„Ez lesz a vízválasztó évünk az utánpótlás tekintetében, mert végre részt tudunk venni külföldi versenyeken is.”

A világelithez képest természetesen jelentős lemaradásban van a hazai gördeszkasport, így az olimpiai részvétel sem reális jelenleg.

„Ha továbbra is fennmarad az állami támogatás, akkor öt év múlva lehetnek olyan versenyzőink, akik közelebb állnak az élmezőnyhöz. A jelenlegi legígéretesebb sportolóink tíz-tizennégy évesek, bennük nagy potenciál van” – mondja a reményekről a szakág elnöke.

Érdekesség, hogy ebben a sportágban a világ legjobbjai is hasonlóan fiatalok: a 2021-es, tokiói olimpián minden idők legalacsonyabb átlagéletkorú (14 év) dobogója állt össze a street versenyszámban, míg a park ágazatban az ezüstérmes 12, a harmadik helyezett 13 éves volt. A párizsi játékokra 88 gördeszkás kvalifikálhat.

SPORTMÁSZÁS

Az új olimpiai sportágak közül itthon egyértelműen a sportmászás tart a legelőrébb. Hogy Párizsban magyar versenyzőnek szurkolhassunk, azért az egyetlen hazai kvótaesélyes, a 19 éves Tusnády Nimród küzd – közölte érdeklődésünkre Pintér László, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kommunikációs vezetője. Ugyanakkor azt is hozzátette, az elmúlt években a sportági utánpótlás helyzete összességében sokat javult.

„Rendkívül nehéz feladat kijutni az olimpiára, mert nemenként mindössze húsz-húsz fő kap kvótát. A mieink közül Tusnády Nimród az, aki megpróbálkozik ennek kiharcolásával a sanghaji és a budapesti kvalifikációs versenyen. A két viadalon összesítésben a top tízben kellene végeznie, úgyhogy reméljük, minél többen jönnek majd szurkolni a budapesti versenyre – mondta az Utánpótlássportnak. – Nimród mellett az ifjúsági Európa-bajnok Vályi Gergő és az ifjúsági vébénegyedik Radics Attila jár a legközelebb a nemzetközi élvonalhoz – mindhárman tizenkilenc évesek, tavaly még a juniorkorosztály erősítették, szóval a felnőttkarrierjük elején tartanak. A lányok közül Zsákai Eszter a múlt évben megnyerte a felnőttek részvételével is zajló nyílt kategóriában a boulder és a nehézségi magyar bajnoki címet is, pedig még csak tizenöt éves.

A sportért felelős államtitkárság támogatásával közösen jelenleg a hosszútávú stratégia és az utánpótlás-fejlesztési program kidolgozása zajlik.”

És hogy mi kellene az eredményes nemzetközi szerepléshez?

„Az infrastruktúra lenne a legfontosabb. Ahol létezik minőségi terem megfelelő edzőkkel, az bevonzza a fiatalokat, de ilyenből az ország nagyobb részében hiány van. A keleti országrészben, így például Szegeden, Nyíregyházán és Debrecenben sincs boulderterem, a létesítményhelyzet miatt pedig sokkal kisebb a merítési lehetőség.”

HULLÁMSZÖRF

A szörf, pontosabban a hullámszörf tekintetében Magyarország igen nehéz (földrajzi) helyzetben van, hiszen a sportág tradicionálisan az óceánokhoz köthető, ennek megfelelően a partmenti nemzetek képviselői közül kerülnek ki a világ legjobbjai. A múlt év novemberének végén mégis sporttörténelmi sikert ért el a 16 éves Endrefi Zalán, aki a junior-világbajnokságok történetének első magyar indulójaként lovagolta meg a brazíliai hullámokat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fiatal Mexikóban él, ennek megfelelően naponta állhat deszkára.

A hazai helyzetet tovább bonyolítja, hogy ellentétek feszülnek a különböző sportági szervezetek között.

„Először a kialakult helyzetre kell megoldást találni, és az után lehet majd átlátható, strukturált utánpótlásképzést indítani idehaza – mondja a Portugáliában élő Bakró Zoltán, aki jelenleg a Magyar Szörf Szövetség (nem öszekeverendő a Magyar Hullámlovas Szövetéggel – a szerk.) hullámszörfbizottságának tagja. – A helyzet rendezése miatt döntöttünk úgy nemrégiben a hullámszörf hazai képviselőivel, hogy összeállunk a windsurföt magába foglaló Magyar Szörf Szövetséggel, így a sportolóknak megfelelő versenyeket rendezhetünk. Ilyen például a Hungarian Surf Fest, aminek a tavaly őszi, második kiírását Portugáliában rendeztük, és ezen a juniorjaink is részt vehettek. A Sósvíz Hullámlovas Sport Alapítvánnyal ingyenes workshopokat tartunk, ezeken az aszfalton űzhető alternatívával, a surf skate-tel is meg lehet ismerkedni. Én magam Portugáliában szörfsulit üzemeltetek, ahol rengeteg magyar fiatallal foglalkoztam az elmúlt években. A toborzás – mint minden más – még gyerekcipőben jár, mondhatni, az első lépcsőfok előtt állunk, de már jöttek létre szakosztályok. Ami biztos, hogy ha egy magyar szörfös magas szinten űzni akarja ezt a sportágat, nagy áldozatokat kell hoznia, költöznie kell – jó példa erre Zalán esete is. Ugyanakkor részleges megoldás lehet, hogy a mesterséges hullámmedencéknek hála, közelebb hozhatók az élmények a fiatalokhoz, ezzel az utánpótlás-nevelés új szintre emelkedhet hazánkban is. Az olimpiai rendezésre pályázóknak mindenesetre ilyen fejlesztésekben is gondolkozniuk kell majd.”

Ide tartozik, hogy a francia házigazdák az idei játékok szörfversenyeit Tahitin tartják…

Bakró – aki az adminisztráció mellett sportolóként is fontos tagja a magyar hullámszörfös társadalomnak – jelen állás szerint részt vehet majd a februárban rendezendő, Puerto Ricó-i olimpiai kvalifikációs vb-n.

„Rendkívül nehéz kijutni az olimpiára, harminchat versenyző lehet csak ott, országonként kettő; a szörfös nemzetek ezeket a helyeket könnyen elviszik, így nem reális a részvételben gondolkodnunk.

de nincs kizárva, hogy valamikor felbukkan egy olyan fiatal, aki egészen kiskorától szörfözik valahol a világban, és a magyar felmenőinek köszönhetően akár az országunkat is képviselheti.”

BREAKTÁNC

A breaktánc 2018-ban a Buenos Aires-i nyári ifjúsági olimpián debütált az ötkarikás programban, és kimagasló eredményként könyvelhettük el, hogy Török Enikő „Csepke” hazánkat képviselve ott lehetett a csupán 12 fős mezőnyben. A magyar lányt az ifi olimpiára a Szolnoki Break Tánc és Extrém Sportegyesület elnöke, Fodor Lajos készítette fel. A Magyar Táncsport Szakszövetség breakszakágáért is felelős, a sportágért azóta is sokat tenni igyekvő szakember a párizsi játékok kapcsán elmondta:

„A sportág a 2000-es évek végétől elöregedett. Sokan abbahagyták, nem adták tovább a tudásukat, de olyan infrastruktúra sem volt, amely a gyerekek és a szülők körében vonzó, elfogadható jövőképet biztosított volna. A lemorzsolódást követően a 2018-as nyári ifjúsági olimpia nagy löketet adott. Változott a break hazai megítélése, és kialakult a megfelelő platformja, háttere is.

és azóta már nem annyira ritka, hogy a szülők is elgondolkoznak a sportágválasztáskor a breaktáncon. Örömteli és megtisztelő, hogy az utcáról eljutottunk a 2024-es olimpiai színpadra, akkor is, ha már kiderült: 2028-ban nem leszünk ott.”

A Covid miatt a 2022-es ifjúsági olimpia elmaradt, így hiába voltak itthon ismét kvalifikációra esélyes reménységek, nem élhettek a motivációjuk szempontjából kiemelten fontos lehetőséggel. A 18 éves Szarvák Csengét az elmúlt évek egyik legígéretesebb hazai breaktáncosaként jegyzik, de mellette nemcsak a szolnoki klubjában vannak sokra hivatott fiatalok, hanem az országban több helyen, például Pécsett és Mosonmagyaróváron is.

„Jelenleg nagyjából tíz bejegyzett egyesület taja folyamatosan a szövetségünknek, és ezekben jó nevelőmunka folyik. A létszám még nem nagy, de csak három éve léptünk be a szervezetbe, és a nulláról indultunk. Az olimpiai kvótaszerző sorozat szabályrendszerének megfelelő versenyengedélye nagyjából ötven táncosuknak van, míg az országban megközelítőleg kétszáz utánpótláskorú versenyzőről beszélhetünk. Ahogyan az ifi olimpia előtt is hittünk benne, most sem tartottuk lehetetlennek, hogy lesz versenyzőnk a párizsi játékokon, de erre már nagyon kevés az esély. Bízunk benne, hogy az olimpiai kvalifikációs sorozat júniusi, budapesti állomása után ismét érezhető lesz valamiféle fellendülés a szakágban. A korábbi években túlságosan a felnőttekre fókuszáltunk, ettől az évtől viszont az utánpótlás-nevelés kerül előtérbe, és szeretnénk, ha a fiataljaink több nemzetközi versenyen, edzőtáborban vehetnének részt, bár a támogatásokkal együtt is csekély anyagi forrásból kell megvalósítanunk az elképzeléseinket.”

(Kiemelt képünkön: a gördeszkasport országos bajnokságán az utánpótláskorúak is megmutatták magukat Fotó: Horn-Barta Csengele/MOGGSZ)