„Mi abban tudjuk felvenni a versenyt, ami nem pénzkérdés” – Molnár Balázs, a Zalaegerszegi TE utánpótlás-igazgatója

Az államilag elismert labdarúgó-akadémiák jelentősen több forrásból működnek, mint az elit körből kimaradó tehetségközpontok. A Zalaegerszegi TE utánpótlás-igazgatója, Molnár Balázs mesélt a kiemelt akadémiákon kívüli világról, a fiatal labdarúgók beépítéséről, valamint arról, hogy a pénzügyi hátrány ellenére hogyan igyekeznek vonzó alternatívát nyújtani a legígéretesebb játékosoknak.

A labdarúgásban az utánpótlásnevelő-műhelyek struktúrájában az államilag elismert sportakadémiák kiemelt szerepet töltenek be, azonban azok a klubok is fontos munkát végeznek a fiatalok képzésében, amelyek nem kerültek be ebbe a körbe. A Zalaegerszegi TE a jövő klubjaként határozza meg magát, és deklarált célja, hogy ennek a szerepnek évről évre megfeleljen. A nyugat-magyarországi futballélet egyik meghatározó bázisának utánpótlás-igazgatója, Molnár Balázs mesélt az Utánpótlássportnak a ZTE céljairól, a korosztályos labdarúgók fokozatos integrációjáról és arról, hogy az anyagi különbségek dacára hogyan próbálják felvenni a versenyt a kiemelt akadémiákkal.

„A ZTE FC utánpótlásának legfontosabb feladata, hogy megtalálja, képezze, és a felnőttfutballba bevezesse Zala megye legtehetségesebb játékosait. Az államilag elismert akadémiák, mondhatni árnyékában, tehetségközpontként működünk, és az MLSZ által kialakított piramisrendszerben szorosan együtt dolgozunk az alattunk lévő klubokkal, ennek köszönhetően meg tudjuk valósítani azt a célunkat, hogy

– kezdte Molnár.

A zalaegerszegi utánpótlásba fokozatosan, egyre nagyobb területről integrálják a gyerekeket. „Az első kiválasztási szakaszban a hat-tizenegy éves gyerekekre koncentrálunk, a Zalaegerszeg és szűkebb vonzáskörzetében élő legtehetségesebb fiúkat és lányokat igyekszünk megtalálni. A következő körben már – tizenkét és tizennégy éves kor között – a megye teljes területére fókuszálunk. Keszthelyről, Hévízről, illetve Nagykanizsáról heti négyszer buszokkal hozzuk a játékosokat edzésre, egyszer pedig ZTE-edzők mennek el ezekre a helyekre, és tartanak egyéni képzéseket, ezzel is segítve a gyerekeket, hogy minél kevesebbet keljen utazniuk. Tizenöt évesen ezek a gyerekek az iskolaváltás miatt már Zalaegerszegre kerülnek, ahol kollégiumban laknak, így a délelőtti idősávokban is edzéseket tudunk nekik tartani, ami nagy mértékben hozzájárul a további fejlődésükhöz.”

Ugyan a tehetségközpontokat eredetileg azzal a céllal hozta létre a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy 14-15 éves korig nevelje a játékosokat, majd a legtehetségesebbeket adja tovább a piramis csúcsát jelentő kiemelt akadémiáknak, azonban a ZTE nem szeretné mindenáron elengedi tanítványai kezét.

– mondta Molnár. Azt, hogy a „Jövő klubja”-szlogen nem csupán lózung, alátámasztja a tény, miszerint a Zalaegerszegi TE élvonalbeli kerete a legfiatalabb az NB I-ben – az átlagéletkora 25,8 év –, a zalai utánpótláskorú labdarúgók pedig több mint 1100 játékpercet halmoztak föl az első osztály őszi szezonjában – náluk csak az MTK Budapest és a Kisvárda ígéretei gyűjtöttek „több fiatalpercet” (A 2023/24-es évadban a 2003-as vagy annál később született futballisták játékpercei után oszt vissza pénzt az MLSZ a kluboknak). A harmadosztályban szereplő ZTE II keretének átlagéletkora szintén rendkívül alacsony – kereken 20 év – és az őszi fordulókban a legfiatalabb csapat volt a ligában.

Viszont mivel a zalaegerszegi bázis nem került be a kiemelt akadémiák közé, az anyagi lehetőségei messze elmaradnak a kivételezett státuszú nevelőegyesületektől. „Az, hogy mi tehetségközpontként működünk, elsősorban nem a szakmai munkánkat befolyásolja, mert az töretlenül fejlődik, hanem az infrastrukturális lehetőségekben látható az igazi különbség. 

Úgy gondolom, hogy Zalaegerszegen remek edzői garnitúra dolgozik a gyerekekkel évek óta. Egyébként azért sem érdemes összehasonlítani a kiemelt akadémiákat a tehetségközpontokkal, mert mások korosztályok és a prioritások, illetve jóval nagyobb költségvetésből dolgoznak, ami a lehetőségeket nagyban befolyásolja. Ez pedig mindenre kihat: a pályák számára és minőségére, a felszerelésekre, az orvosi és rehabilitációs háttérre és még sorolhatnám. Úgy gondolom, hogy a kiemelt akadémiai csapatok ma Magyarországon jobb feltételek között edzenek, mint néhány NB I-es és NBII-es felnőtt együttes.”

A helyzet adott, világos, hogy a forráskülönbség behozhatatlan, de adódik a kérdés: miért alakult úgy, hogy a ZTE nem került be az elit körbe?

„Abban az évben, ami után létrehozták a jelenlegi bajnoki rendszert – még az államilag elismert akadémiai rendszer kialakítása előtt –  az U19-es és az U17-es bajnokságban is hetedik helyen végeztünk, azonban a következő évben mégsem szerepeltünk az első osztály nyolc csapata között, amit akkor nagyon nehéz volt elfogadni. Az volt a válasz, hogy nem az előző bajnokság eredményét, hanem az elmúlt öt év szerepléseit veszik figyelembe, így kiszorultunk.”

Ennek ellenére sok ígéretes játékosnak lehet csábító a ZTE, mivel átláthatóan és lépcsőzetesen építik be a fiatalokat a csapatokba.

Olyan sok tehetséget „halmoznak fel”, sok esetben ugyanarra a posztra, amennyinek nem lehet folyamatosan lehetőséget adni. Mi viszont tudunk egy másfajta jövőképet biztosítani, ezért választott minket az utóbbi években sok tizenhét-tizennyolc éves tehetség, aki kiemelt akadémián nevelkedett. Az NB  III-ban szereplő második csapatunkkal, a szlovén másodosztályt vezető Nafta Lendava partnerklubunkkal és az NB I-ben szereplő együttesünkkel a fokozatosságot tudjuk biztosítani – mindenki a fejlődésének megfelelően. Az pedig az első csapatunkon is érezhető, hogy a legmagasabb szinten is számítunk az ifjúságra, elég csak a tavalyi Magyar-kupa-fináléra visszagondolni, amelyet két fiatal játékosunk góljával sikerült megnyerni.

A ZTE utánpótlásedzői indították el az úton a 22 éves Horváth Krisztofert, aki az előző évadban ezüstérmes Kecskemét egyik kulcsembere lett, valamint a magyar válogatottban is bemutatkozott. „Krisztofert már nagyon fiatalon keresték a kiemelt akadémiák, de nálunk maradt, mert hitt az itt folyó szakmai munkában. Aztán 17 évesen bemutatkozott a ZTE felnőttcsapatában, a következő évben pedig már Olaszországba igazolt.” A jelenleg is Zalaegerszegen játszó Csóka Dániel szintén a kék-fehérek utánpótlásában nevelkedett. Már fiatalon több hazai klub megkörnyékezte, de kitartott a ZTE mellett egészen 17 éves koráig, amikor Angliába szerződött.  

És milyenek a kilátások Zalaegerszegen? Ha a korosztályos bajnokságok tabelláira pillantunk, azt látjuk, hogy az U19-es csapat a hatodik helyen áll az Alap csoportban, akárcsak az U17-esek, míg a 16 évesek negyedikek. A szakvezetés nagy örömére, az U15-ös gárda visszajutott a Kiemelt csoportba, amelyben féltávnál a hatodik, az egy évvel fiatalabb U14-esek pedig elsők az Alap csoportban, így minden esélyük megvan arra, hogy jövőre ők is a kiemelt ligában szerepeljenek. „Mi alulról építkezünk, és örülünk, hogy egy csapatunk már visszajutott a kiemelt bajnokságba, egy másik pedig vezeti a tabellát, tehát hasonló folytatás esetén felléphet a legjobbak közé.

(Kiemelt képünkön: Németh Dániel (kékben), a ZTE élvonalbeli csapatában szereplő 20 éves játékos Fotó: Szabó Miklós)