Király Gábor a türelmes utánpótlás-nevelésben hisz
A szombathelyi Király SE 2016-ban váltott a szabadidősportról a profi labdarúgásra, de a felfogás ugyanaz maradt: türelmesnek kell lenni a fiatalokkal, mert csak akkor tudnak kiteljesedni. A klubról, a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskoláról, valamint a hazai kapushelyzetről beszélgettünk a 108-szoros magyar válogatott névadóval, Király Gáborral.
A 2006-ban alapított Király SE 2016-ban a szabadidősportról eggyel magasabb fokozatra kapcsolt, és az élsport felé vette az irányt. Pontosan miben változtattak a korábbiakhoz képest?
Mindig is az volt terv, hogy profi labdarúgással foglalkozzunk, viszont én 2015-ig külföldön játszottam, emiatt a napi munkában nem tudtam eléggé részt venni. Attól kezdve azonban igyekeztünk beépíteteni a kinti tapasztalataimat a klub működésébe, stratégiájába.
A gyerekek mit tapasztalhattak a váltásból?
Elsősorban azt, hogy több edzést tartunk, azok minőségén is emeltünk, ezáltal a gyerekek terhelése megnőtt, illetve bevezettük a kiválasztást, amivel korábban nem foglalkoztunk.
A korosztályos bajnokságokban a regionális kiemelt ligában szerepelnek a Király SE csapatai. Dolgoznak azon, hogy még feljebb jussanak?
Korábban is szerepeltünk bajnokságokban, de 2016 óta erre is nagyobb figyelmet fordítunk, aminek köszönhetően eljutottunk a regionális és az országos bajnokságokba is.
Természetesen nagyon boldogok vagyunk, ha meg tudunk nyerni egy-egy bajnokságot, de nem tűztünk ki olyan célokat, hogy kötelezően osztályt kell lépni. Az egyes korosztályos csapataink között van átjárás, tehát az ügyesebbek kipróbálhatják magukat az idősebbek bajnokságában is, sőt a legjobb tizenhat éven felülieknek lehetőséget adunk, hogy a megyei első osztályban szereplő felnőttcsapatunkkal eddzenek és pályára lépjenek.
A felnőttcsapatuk jelenleg a második helyen áll, ha sikerülne még egyet előrelépni, a következő évadban a harmadosztályban találnák magukat. A cél a feljutás?
Amikor a Király SE elindult 2006-ban, akkor azt mondtuk, hogy legfeljebb az NB III-ig szeretnénk eljutni, de ebben is a fokozatosságra törekszünk. Tehát nem célunk mindenáron feljutni, kerüljünk fel akkor, amikor a zömében fiatalokra építő csapatunk már ott tart. Soha nem voltam híve a rövid távú megoldásoknak, csak akkor lehetünk sikeresek, ha hosszú távon gondolkodunk.
A fiatalok mellett a rutinos játékosok is jelen vannak a csapatban, például a Premier League-et is megjárt Halmosi Péter.
Így van, Halmosi Péter és a szintén egykori Haladás-játékos, Schimmer Szabolcs is nálunk focizik. Ők játékintelligenciában és hozzáállásban is tudnak példát mutatni a fiataloknak.
A szombathelyi utánpótlás-nevelés fellegvára az Illés Akadémia–Haladás. Mennyire gyakori az, hogy a legígéretesebb játékosokat „elszipkázza” a város nagycsapata?
Néhány játékos átment már, de voltak olyanok is, akik aztán visszajöttek hozzánk, és itt folytatják a pályafutásukat.
A Herthára gondol?
Igen, de más klubokkal is rendszeresen dolgozunk együtt. Például a Parma Calcióval, a Puskás Akadémiával, a szatmárnémeti Partium Akadémiával vagy a Dunaszerdahellyel. Azt fontosnak tartom, hogy ezek valóban tartalmas partneri viszonyok, amelyek hosszú távúak.
Térjünk át a kapusiskolára! Hogyan alakult ki a műhely jelenlegi formája?
A kapusiskolát azért hoztuk létre, mert volt igény arra, hogy a kollégáimmal segítsük az itthoni fiatalokat. Régóta táboroztatunk, roadshowra mentünk mindenfelé, korábban havi edzéseket tartottunk, mára a heti tréningek a jellemzők. Tíztől huszonkét éves korig foglalkozunk kapusokkal, az edzéseken mindig a korrekcióra helyezzük a hangsúlyt. A legfontosabb szempont, hogy a kapus mit igényel, mit szeretne.
Csak profikkal foglalkoznak vagy egészen amatőr szinttől kezdve fogadnak fiatal kapusokat?
Azokra figyelünk, akik már védenek. A 2016-os Eb után nagyon sok jelentkező volt, köztük olyanok is, akik csak beöltöztek kapusnak, hogy találkozzanak a stábbal vagy személyesen velem. De ha valakin látjuk azt, hogy felfelé akar törni, annak segítünk utat találni, azt követően pedig saját magának kell kikaparni azt a bizonyos gesztenyét. Erre az egyik legjobb példa egyébként Veszelinov Dániel, aki nagyon jó alapokat kapott Szegeden, és folyamatosan járt hozzánk a kapusiskolába, majd átemeltük úgy, hogy folyamatosan versenyeztettük, illetve a napi képzésben is segítettük, mára pedig már Dunaszerdahelyen van, ahol sokat tud fejlődni. Egyébként a kapusképzésről is azt gondolom, hogy türelmesnek kell lenni.
Mit szólnak más klubok kapusedzői ahhoz, hogy a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskolába járnak egyéni képzésre a fiatalok? Érzékelhető szakmai irigység, makacsság? Esetleg volt olyan játékos, akit megpróbáltak lebeszélni az edzői?
Nem, mert itt a lényeg az, hogy a gyerek találkozzon más kapusedzővel, fejlődjön, aztán ugyanúgy visszamegy a saját edzőjéhez. Sőt, nem egyszer fordult elő, hogy más kapusedzőtől kaptunk pozitív visszajelzést, mert a gyereket újra motiválttá tette az új impulzus, amit nálunk kapott. Ez az egész inkább egymás munkájának a segítéséről szól, és az egyesületek hozzájárulásával jönnek hozzánk a táborokba. Arra természetesen nagyon figyelünk, hogy semmiképpen ne sérüljön meg nálunk a kapus.
És ha a nagy képet nézzük, mit gondol a hazai kapusutánpótlásról?
A napi munkám nagyon leterhel, de azért igyekszem figyelni a mezőnyt.
Érthető, hogy az eredményesség nagyon fontos az első osztályban, és emiatt nincs idő, nincs türelem. Mi az egyesületünknél egyébként pont az ellenkezőjét csináljuk: van türelem, nem baj, ha valaki később érik, a lényeg, hogy jó, stabil kapus legyen belőle. A magyar kapusképzés szerintem jó, viszont a fiatalok teljesítményét csak akkor lehet stabilizálni, ha tartósan védenek. Lehet, hogy bátrabban kellene hozzányúlni a srácokhoz, miközben, még egyszer mondom, megértem, hogy a kluboknak vannak céljaik, amiket el akarnak érni. Minket annak idején tizennyolc-tizenkilenc évesen bedobtak az NB I-be, hagytak érvényesülni. Persze nem lehet összehasonlítani a korosztályokat és a kort sem, de picit több türelemre lenne szükség, azt gondolom.
(Kiemelt képünkön: Király Gábor Forrás: Király Gábor Nemzetköi Kapusiskola)
