Milyen mutatókra koncentrálnak az akadémiák a kiválasztás során?
A labdarúgó-akadémiák kiválasztási folyamatának fizikális aspektusáról és a fiatalok erőnléti felkészültségének rendszeres méréséről beszélt Bubori Kornél, a DVTK Labdarúgó Sportakadémia erőnlétiszekció-vezetője.
Akárcsak a legtöbb sportágban, labdarúgásban is szinte lehetetlen gyermekkorban megállapítani, kiből lesz kiemelkedő játékos. A tehetség számos fajtája közül az egyik legfontosabb a fizikai adottság, amelyről ugyan sok kutatás készül, mégsem lehet általános igazságot mondani arról, melyek, azok a mutatók, amelyek a fiatalt kivételes karrierre predesztinálják. A DVTK Labdarúgó Sportakadémia erőnlétiszekció-vezetője, Bubori Kornél arról beszélt az Utánpótlássportnak, hogy milyen szempontokra figyelnek az akadémiai kiválasztás során, illetve milyen rendszeres méréseket végeznek a fiatalokon.
– kezdte Bubori – Korosztályra és posztra lebontott benchmarkrendszert alakítottunk ki az akadémisták átlageredményei alapján, az új játékosok eredményeit pedig az átlagértékekhez hasonlítjuk. Megvizsgáljuk, hogy az illető fizikálisan megüti-e az akadémiai szintet, nagyon messze van attól vagy éppen közel áll ahhoz. De persze ennél összetettebb a kiválasztási metódus, ezért olyat nem csinálunk, hogy csak ez alapján döntjük el valakiről, hogy leigazoljuk vagy sem.”
Fiatalkorban nagyon eltérő lehet az egyes játékosok fizikai fejlettségi szintje, ezért Diósgyőrben a biológiai életkorra helyezik a hangsúlyt, mindenkit egyénileg kezelnek, nem csapatszinten vonják le a felmérések következtetéseit.
Az esetek többségében az új játékosok szerződtetését megelőzően már elemzik Buboriék a kiszemeltek adatait.
„Mára meglehetősen kiterjedt partnerkapcsolataink vannak.
De azokat is folyamatosan monitorozzuk, akiknek azt javasoljuk, hogy még egy kis ideig maradjanak a partnercsapatnál erősödni.”
Az erőnléti edző megjegyezte, hogy az újonnan bevezetett TalentX HUB segítségével a klubok rengeteg értékes adathoz jutnak más csapatok játékosaival kapcsolatban is.
Ismert, hogy az akadémiák sok tekintetben egységes módszertan szerint működnek, ám több kérdésben szabadságot kapnak a klubok. A fizikai állapotfelmérés a két kategória közé esik, hiszen az imént vázolt rendszert kiegészítik a Nemzeti Sportügynökség elvárásai is.
„A Nemzeti Sportügynökség előírása alapján jellemzően félévente elvégezzük újra a legtöbb felmérést a játékosainkon. Ilyenek például a pályatesztek, a biomechanikai tesztek, az orvosi vizsgálatokat, de a spiroergometriai mérést is megcsináljuk évente.”
Minden futballal foglalkozó edző, szakvezető álma megtudni, hogy melyik gyerekből lesz később világsztár. Erre a válaszra még várniuk kell, de egy aspektus megismerhető Bubori fizikai képességekre vonatkozó észrevétele nyomán.
„Ez nagyon összetett kérdés, ezért erre nem lehet röviden válaszolni. Ha egy dolgot kell említenem, az a robbanékonyság, ami kulcsfontosságú adottság a labdarúgásban. Ez is fejleszthető, de
A hazai utánpótláskorú futballisták fizikai állapotáról időnként lehet általánosító megjegyzéseket hallani, de az erőnléti edző ebben is a komplexebb, az egyénre koncentráló vizsgálat felé terelné a figyelmet.
„Általános igazságot ebben a témában sem nagyon lehet mondani, azt viszont rajtam kívül is sokan gondolják, hogy a testnevelésórákon elsajátítandó mozgásformákban gyakran nem magabiztosak a gyerekek.
(Kiemelt képünkön: melegítenek a DVTK fiataljai Forrás: dvtk.eu)
