A fizikailag később érő játékosoknak nyújt lehetőséget a perspektív válogatott
A Magyar Labdarúgó Szövetség két korosztályban létrehozta az úgynevezett perspektív válogatottat abból a célból, hogy lehetőséget adjon a kétségtelenül jó képességű, ám fizikálisan később érő fiataloknak. A program részleteiről Szalai László, az U16-os válogatott szövetségi edzője nyilatkozott az Utánpótlássportnak.
Az MLSZ január végén megtartotta az első edzőtábort a perspektív válogatottaknak, amelyekben az ígéretes, de fizikálisan később érő fiatalok kapnak lehetőséget. A programot két korosztálynak hozta létre a szövetség: a 2009-es születésű U15-ösöknek és az egy évvel idősebb U16-osoknak. A válogatási elvekről, a célokról és a nemzetközi példákról az U16-os válogatott szövetségi edzője, Szalai László beszélt.
Egyelőre a klubok segítségét kértük abban, hogy javasoljanak a programba gyerekeket, akik még nem annyira erősek, de technikailag és taktikailag megütik a válogatott szintjét. Természetesen kikötöttünk bizonyos paramétereket, és a jövőben mi is figyelni fogjuk az utánpótlás-bajnokságokban azokat a srácokat, akik beleillenek a projektbe.”
A fizikálisan kevésbé erős játékosok sok esetben nem kapnak annyi lehetőséget a klubjukban, mivel az utánpótlásfutballban nagy előnyt jelent a testi fölény.
„Nem magyar sajátosság, hiszen külföldön is ezt láthatjuk: már az utánpótlásban is az eredményt helyezik előtérbe. Éppen ezért a nagyobb, erősebb gyerekeket játszatják az edzők, aki pedig még nem tart ott, kiszorul a csapatból. Ezen is próbálunk segíteni, igyekszünk felhívni az akadémiák figyelmét a programban szereplő fiatalokra, hogy minél több játékpercet kapjanak.
Hasonló kezdeményezések már futnak más európai országokban – ezeket követi most az MLSZ.
„Sok helyen látjuk az úgynevezett Future Team-programokat, amelyek a kisebb termetű és később érő játékosokat karolják föl.
Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Svédországban, Lengyelországban, Walesben és Dániában szintén zajlik ilyen program, ebbe a nemzetközi vérkeringésbe szeretnénk beilleszteni a magyar gyerekeket.”
A szövetség azt tervezi, hogy az edzőtáborok mellett barátságos mérkőzéseket is szervez a perspektív válogatottnak.
„Ezeken a meccseken ugyanúgy eljátsszák a Himnuszt, és fel lehet venni a címeres mezt, ami biztos, hogy hatalmas élmény lesz ezeknek a fiúknak. Szükséges, hogy ők is hozzájussanak olyan nemzetközi tapasztalatokhoz, mint a többiek, mivel sokan a pillanatnyi hátrányukból később előnyt tudnak szerezni, mert technikailag gyakran képzettebbek a fizikailag erősebb társaiknál.”
Az az elképzelés, hogy két-három havonta rendeznek edzőtábort a csapatoknak.
„Első körben tavasszal a hazai kiemelt akadémiák korosztályos együtteseivel szervezünk mérkőzéseket, a nyártól pedig – a versenynaptárba iktatva – szeretnénk, ha pályára léphetnének az első nemzetközi meccsükön is. Attól kezdve pedig két-három havi rendszerességgel
Fontos, hogy ezeket a csapatokat nem a korosztályos válogatottak második csapataiként kell kezelni.
„Nem az a célunk, hogy B- vagy C-válogatottat hozzunk létre, és onnan egyeseket átemeljünk az A-csapatba. A kezdeményezés ugyanis teljesen független ettől. Ezek a fiúk két-három éven belül remélhetően fizikálisan utolérik a kortársaikat, és azt szeretnénk, hogy addig is érje őket nemzetközi impulzus.”
Az egyelőre nem várható, hogy további korosztályokat is bevonna a programba a szövetség.
„Az U15-ös – amelyet az a Szabados József szövetségi edző irányít, akivel együtt vezetjük a programot – és az U16-os válogatottal tervezünk, mert a többség jellemzően tizenhat éves korára eléri azt a fizikai szintet, amelyhez képest már nem várható túl nagy változás az alkati fejlődésében.”
És hogy miképpen fogadják a klubok és a játékosok a kezdeményezést?
„Mint minden új program esetében, meg kell értetni a rendszer szereplőivel, hogy mi a célunk és kiket keresünk. Biztos vagyok abban, hogy a klubok is hamar belátják, ebből az egészből mindenki profitál.
(Kiemelt képünkön: Szalai László (középen) irányítja az U16-os perspektív válogatottat Forrás: MLSZ)
