„A fiatalokat egyre nehezebb rávenni a kitartó munkára” – Karakas Hedvig a leányutánpótlás helyzetéről
Kiöregedtek a korábbi évek dzsúdós utánpótlás-sikereit elérő leányversenyzők. De milyenek a remények a jövőt illetően? – erről kérdeztük a korábbi kiválóságot, az Európa-bajnok, vb-harmadik Karakas Hedviget.
Több reménység is elbúcsúzott az utánpótláséveitől a hazai cselgáncsozó lányok közül: 2024-től a korosztályos szinten gyakorlatilag mindent megnyerő, felnőtt vb- és Eb-harmadik Özbas Szofi, a kétszeres U23-as Európa-bajnok Gyertyás Róza, valamint az ifjúsági világbajnok, junior Eb-ezüstérmes Varga Brigitta már a felnőttek mezőnyét erősíti. Az utánuk következő generáció az elmúlt időszakban adós maradt a hasonlóan kiemelkedő eredményekkel: tavaly például az ifjúsági és a juniorkorosztály Európa-, illetve világbajnokságán sem született magyar érem a lányok mezőnyében. (Az EYOF-on Vég Luca bronzérmet szerzett.) Adódik a kérdés: vajon mi okozhatja a remélhetőleg csak átmeneti visszaesést, s kikben bízhatunk az idén az U21-es és U18-as korosztályos eseményeken? A helyzetértékelésre Karakas Hedviget, az Európa-bajnok és vb-bronzérmes korábbi klasszist kértük fel.
– mondta az Utánpótlássportnak. – A gyerekek annyi más, látszólag könnyebb sikerrel kecsegtető opció közül választhatnak az életben, hogy ahhoz képest a dzsúdóban hatalmas alázatra, kitartásra és kőkemény munkára van szükség. Nem könnyű olyan versenyzőket találni, akik egyszerre alkalmasak és hajlandók is minderre.”
A juniorok között jelenleg az ifjúsági Eb-harmadik Szeleczki Szabinában (48 kg), az ifjúsági világbajnok Mamira Lucában (52 kg), az ifjúsági Eb-győztes Igaz Laurában (52 kg), az EYOF-harmadik, junior Eb-ötödik Vég Lucában (57 kg), illetve az U23-as Eb-bronzérmes Sági Nikolettben (78 kg) bízhatunk nemzetközi porondon, míg az ifjúságiak mezőnyében elsősorban a kétszeres Európa-kupa-győztes, korosztályos Eb-hetedik Kiss Viktóriára (48 kg) lesz érdemes odafigyelni. Az év eleji ifjúsági és a junior ob után a fiatalok nemzetközi versenyszezonja március második felében kezdődik.
„Ezzel együtt nem szeretnék pesszimista lenni, van okunk a bizakodásra is, mert reményteli fiataljaink továbbra is akadnak, és a kiváló nevelőműhelyek szintén adottak. Ezt például a Budapesti Honvéd edzésein rendszeresen megfordulva, a saját szememmel is látom.
Bízom benne, hogy a tavalyi gyengébben sikerült év csupán átmeneti időszaknak bizonyul. Remélem, csak arról van szó, hogy a generációváltás okozott pillanatnyi visszalépést az utánpótlásban, és nem strukturális problémák vannak.”
(Kiemelt képen: Karakas Hedvig Fotó: Vasas Attila)