„Igyekszem bizonyítani, hogy van helyem a válogatottban” – Hajdú Kata

Az UVSE női vízilabdacsapatának 18 éves kiválóságával, Hajdú Katával beszélgettünk a bajnokságot és a válogatottságot is érintő célokról, vágyakról.

Továbbra is a magyar női vízilabda egyik kiemelkedő ígérete Hajdú Kata.

Az UVSE kitűnősége még csak március végén töltötte be a 18. életévét, de már igen elismerésre méltó eredménysorral büszkélkedhet.

A felnőttbajnoki tabellát vezető, Benczur Márton által irányított klubcsapatának ebben az idényben is kulcsjátékosa, de nemcsak az itthoni pontvadászatban, hanem a nemzetközi kupaporondon is számos remek teljesítmény fűződik a nevéhez. A női válogatottban 2022-ben, 16 esztendősen a tenerifei világliga-szuperdöntőn debütált, és már akkor olyan tettekkel vetette észre magát, minthogy fontos bombagólt ragasztott az olimpiai és világbajnok amerikaiak kapujába az elődöntőben, aztán a fináléban az Eb-győztes spanyolokkal szembeni ötméterespárbajban kétszer is eredményes volt. Múlt év nyarán, az akkori szövetségi kapitány, Bíró Attila a hatodik hellyel záruló fukuokai világbajnokságra is elvitte, melyen 17 évesen és 113 naposan a legfiatalabb magyar női vízilabdázó lett, aki vb-n gólt lőtt.

Aztán tavaly ősszel Mihók Attila és Cseh Sándor váltotta Bíró Attilát a válogatott élén, a társkapitányok pedig már nem szavaztak bizalmat a tinédzsernek sem az Eb-n, sem a későbbi vb-n, mondván a keretet leginkább a fizikai felkészültségi paraméterek alapján állították össze. Katát azóta csak az UVSE színeiben látjuk vízilabdázni. A női ob I góllövőlistáján jelenleg a negyedik helyen áll 46 góllal három 47 gólos játékos mögött, de ő kevesebb meccsen volt vízben, mint a képzeletbeli dobogósok.

„Úgy érzem, hogy a bajnokság végéhez közeledve egyre jobb formába kerülünk, az alapozás utáni időszakban folyamatosan érzékelhető az előre lépés – mondja Kata. – Az évadot tekintve csak a Bajnokok Ligája kapcsán van hiányérzetünk, hiszen miután az első Olympiakosz és Vouliagmeni elleni meccsünk nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, nem jutottunk be a négyes döntőbe. De nagyon fiatal a csapatunk, ez pedig olykor hullámvölgyekkel jár.

Mindig van hova javulni, hiszen kapunk elkerülhető gólokat és hagyunk ki ziccereket. Tavaly a bajnokságban a negyedik helyen végeztünk, az idén természetesen újra az aranyérmet célozzuk meg.”

Az UVSE-ben számos utánpótláskorú játékos mutathatja meg magát hétről hétre, és bár az együttes az elmúlt években csak fiatalodott, a játék színvonala nem esett vissza, az eredmények ugyanúgy megsüvegelendőek.

„A legidősebb játékosaink 2000-ben születtek, mint Magyari Alda, Faragó Kamilla és Rybanska Natasa, a többiek mind fiatalabbak – ecseteli Kata. – Az, hogy a tizenévesek be tudnak épülni a felnőttcsapatba, az utánpótlásban dolgozó szakembereknek köszönhető, leginkább Áts Bertalannal és Csicsáky Vincének. Ők olyan alapokat adtak nekem is, amellyel fel tudom venni a versenyt az idősebbekkel. És persze, mindehhez az is kell, hogy Benczur Márton rugalmas legyen és bízzon a fiatalokban. Miután a csapat tagjai korban közel állnak egymáshoz, nagyon jó közösséget alkotunk, igazi családként működünk, szeretünk egy társaságban lenni, edzésekre járni.

Kata a nyáron ismét két korosztályos világeseményen lehet érdekelt. A Benczur mester irányította U19-esek Horvátországban Eb-n, a dr. Sike József által edzett U18-asok Kínában vb-n vesznek részt. Utóbbi évjáratnak nem akármilyen sikerszériája van, hiszen a válogatott nem kapott ki, amióta együtt játszik: sorozatban U15-ös Eb-t, U16-os vb-t, U17-es Eb-t nyert.

„Nem szeretném kijelenteni, hogy biztosan ott leszek ezeken az eseményeken, mert mindig a válogatott összetartásokon kell kiharcolni a csapatba kerülést. De természetesen szeretném, ha az idén is hasonló sikereknek lehetnék részese, mint tavaly, amikor az U20-as vébét és az U17-es Eb-t is megnyertük.”

A sokra hivatott reménységnek a korosztályos válogatottságba kerülés kapcsán talán nem kell ennyire óvatosan fogalmaznia. Elővigyázatosságában az is közrejátszhat, hogy a múlt év végén kikerült a női válogatott keretéből. Noha, egy percig sem hitte azt, hogy bérelt helye van ott.

„Elfogadtam a társkapitányok döntését, melyet többek között a fizikai felkészültséggel indokoltak, és nem törtem össze lelkileg. Azt is megértem, hogy ez mindig nehéz döntés. Amikor kiderült, hogy nem számítanak rám már az Eb-re készülő bő keretben sem, egyből tudtam, az a legfontosabb feladatom, hogy a következő alapozás minél jobban sikerüljön. Úgy érzem, az azóta eltelt időszakban látványosan javultam mindenben, főképp erőnlétben.

De ha nem kerülök vissza, azért sem fogok keseregni, mert én minden tőlem telhetőt megteszek. A meccseken meg nem azért próbálok százszázalékot nyújtani, mert a válogatottság lebeg a szemem előtt, hanem ott és akkor a társaimért, valamint magamért teszem a dolgomat. Már másfél-két évvel ezelőtt is az volt az álmom, hogy ott lehessek a párizsi olimpián. Akkor ez reálisabb vágynak tűnt, de most is a lehető legtöbbet elkövetem érte. Hiszen ki ne szeretné az országa válogatottját segíteni az ötkarikás játékokon? Ezért csinálunk mindent...”

(Kiemelt képünkön: Hajdú Kata a fukuokai felnőtt-világbajnokságon Forrás: waterpolo.hu)