Sportszülők akadémiája: kihívás vagy fenyegetés a versenyzés?
A Magyar Edzők Társaságával (MET) együttműködésben készülő Mesterfogások című sorozatunkban az utánpótlás-edzői szakmát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz. A fiatalokkal foglalkozó neves szakemberek elemeznek egy-egy, a mindennapi munkájukban felvetődő problémás szituációt, és elmondják, azok megoldására milyen praktikákat alkalmaznak. Ezen a héten a MET Sportszülők Akadémiája című rendezvénysorozatának negyedik eseményéről számolunk be, amelyen ismét neves előadók gondolatait hallgathatták meg az érdeklődők.
Nagy érdeklődés közepette indult el januárban a Magyar Edzők Társasága által létrehozott Sportszülők Akadémiája című rendezvénysorozat, amelynek áprilisi felvonásán is izgalmas témáról beszélgettek a meghívott vendégek. Az eseményen két téma szerepelt a programban: a „Mi legyen a sporttáskában?” című blokkban Rédli Dóra sportdietetikus beszélt a sportoló gyerekek megfelelő táplálkozásáról.
A szakember hangsúlyozta, hogy minden esetben személyes étrendet szükséges kialakítani, apró lépésekben, az egyensúlyra törekedve kell haladni, ez viszont nem egyszerű, ugyanis
Rédli elmondta, hogy az egészség megőrzésének érdekében akár az edzővel is szembe mehet a dietetikus. Szóba került a küzdősportokban előforduló fogyasztás, a „játék a súllyal”, amivel szintén óvatosan kell bánni, nem szabad drasztikus módszerekhez nyúlni.
A sportdietetikus a Gyermekek sporttáplálkozása című könyvében részletesen ír a tápanyagokról, a különféle diétákról, receptekről – ezekre az előadása során is kitért, amelyben hangsúlyozta: a legfontosabb a szülő, az edző, a sportorvos, a dietetikus és a sportpszichológus együttes munkája.
Rédliét dr. Fülöp Márta pszichológus előadása követte, aki kétféle lélekállapotról beszélt: vajon a versenyzést inkább szorongásként vagy kihívásként éli-e meg a gyerek?
Persze, ez a kérdés nem fekete-fehér, számos különböző személyiségtípust különböztethetünk meg ebben a témában is” – magyarázta.
Jogosan vetődik fel a kérdés: mitől függ a hozzáállás? Lehet-e ezen változtatni?
„Elsősorban a genetika befolyásolja ezt: kérdés, hogy a dopamin gyorsan vagy lassan bomlik-e le a szervezetben. Az előbbi esetben az embernek szüksége van a kiélezett helyzetekre, az utóbbiban el akarja kerülni azokat a »megfelelő működés« érdekében. Az is lényeges, hogy a szülőknek milyen a versengési attitűdjük, mit adnak tovább a gyereküknek.”
Ezzel kapcsolatban Fülöp elmondta, a felmérések alapján a magyar szülők negatívan állnak a versengés témájához, ellentétben a másik vizsgált alanycsoporttal, a kínaiakkal, akik jóval pozitívabban.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során – amelyhez Fülöp Márta és Köpf Károly, a MET főtitkára is csatlakozott – dr. Verrasztó Zoltán olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó, szakedző ugyanezt a témát fejtegette, kicsit messzebbről indulva.
„Egyedül semmit nem lehet elérni, akkor sem, ha egyéni sportágról beszélünk. Borzalmas megélni azt, hogy miközben az én időmben, ha bement tíz gyerek a vízbe, nyolc biztosan nyerni akart, ma ez a szám inkább az egyhez közelít. Mostanra az is megváltozott, hogy a gyerekeknek általában a sport és az iskola mellett számos egyéb elfoglaltságuk is van. Ezzel nincs baj, de így mindenből csak keveset tanulnak meg, ekkora időbefektetéssel pedig nem lehet a csúcsra jutni.
Fülöp Bea, aki tanárként is dolgozik, azt figyelte meg, sokszor a szülő is partner abban, hogy a gyerek dolgát megkönnyítse, minek nyomán a fiatal nem tanul meg küzdeni a saját sikeréért.
Verrasztó szintén a szülői szerep fontosságára hívta fel a figyelmet.
„A csodák ott kezdődnek, hogy a szülő reggelit ad a gyereknek az edzés előtt. Apróságnak tűnik, de ezek nélkül nem történik meg a sportpályán a csoda.”
(Kiemelt képünkön balról: Köpf Károly, Tibenszky Moni Lisa, dr. Fülöp Márta, Fülöp Bea, dr. Verrasztó Zoltán Fotó: MET/Vörös Nándor
