Gábor Lili túl van a sérülésen, és egyre jobb formában játszik
A hazai leány kosaras utánpótlás egyik legnagyobb reménységeként számontartott, 18 éves Gábor Lili az ősszel többször is jó teljesítménnyel vétette észre magát a BEAC NB I/A-csoportos csapatában, ezután viszont vállsérülés miatt mintegy négy hónapot ki kellett hagynia. A korosztályos válogatott bedobó nemrég térhetett vissza a pályára, és kezd újra formába lendülni, s mindezt több fronton is bizonyítja.
Az alapszakasz végeztével összegyűjtöttük, hogy az utánpótláskorúak közül kik teljesítettek a legjobban a női kosárlabda NB I/A-csoportjában. Listánkon 2006-os születésűként helyet kapott Gábor Lili is, aki a BEAC felnőtt első osztályú csapatában nyújtott maradandót ebben az évadban. A 18. születésnapját néhány napja, április 29-én ünneplő ígéret a Csata DSE-ben nevelkedett, majd tavaly nyáron igazolt az újbudaiakhoz, és új klubjában Mészárosné Kovács Andrea vezetőedző a kezdetektől fogva nagy bizalmat szavazott neki az élvonalban.
A DVTK elleni bemutatkozását követően az ősszel egyre jobb formát mutatott, és amellett, hogy védekezésben fontos láncszeme volt a BEAC-nak, a támadó oldalon is kezdte megvillantani a benne rejlő potenciált. A BKG Szigetszentmiklós vendégeként 10 pontot, 4-4 lepattanót és gólpasszt, illetve 2 szerzett labdát ért el. Ugyanakkor a lendületét decemberben sajnos megtörte egy sérülés.
„A TFSE-MTK elleni meccsen szenvedtem szerencsétlen vállsérülést, amely után nagyon megijedtem, mert azonnal éreztem komoly a baj – idézte fel az esetet Gábor Lili az Utánpótlássportnak. – Korábban voltak már kisebb sérüléseim, de a fájdalom mértéke alapján ez sokkal jelentősebb problémának tűnt, és sajnos be is igazolódott a sejtésem. Nagyjából hat-nyolc hetes kihagyást jósoltak az orvosok, viszont
Ugyanakkor meg kellett tanulnom, hogy muszáj türelmesnek lenni, végig kell csinálni a teljes rehabilitációt, és kivárni a megfelelő alkalmat, amíg teljesen helyrejön az a sérült váll. Azonban mindezek ellenére, hogy végig mentem ezen az úton, sajnos nem sült el jól a visszatérésem, ugyanis februárban az első meccsemen rásérültem.
Egy bő hónap elteltével aztán ismét megpróbálkoztam a visszatéréssel, de szerencsére ez már sokkal jobban sült el, és azóta tényleg egyre jobb a vállam.”
Ugyanakkor azt is hozzátette, a visszatérést követően eleinte felemás érzések kavarogtak benne.
Valamilyen oknál fogva azt vártam el magamtól, hogy négy hónapnyi kihagyás után majd ugyanott, abban a ritmusban tudom folytatni, mint a sérülés előtt, de nyilván ezt be kell látnom, nem így működik. A legfontosabb, hogy meccsről meccsre jobb legyek. Persze, mindig lesznek hullámvölgyek, gyengébb napok, de ezt kell elfogadni. Ha folyamatában nézem az egészet, akkor még nem jutottam el arra a szintre, ahol a sérülés előtt tartottam, de úgy érzem, napról napra kezdek visszatalálni a régi önmagamhoz.”
A felnőttek között mutatott biztató teljesítménye (az alapszakaszban 5,6 pontot és 8,5-ös VAL-mutatót átlagolt) mellett Lili a közelmúltban a juniorok országos döntőjében is letette névjegyét: 16,7 pontot, 9 lepattanót, 3 szerzett labdát és 1 blokkot átlagolt a három meccsen, és beválasztották a nyolcas döntő All Star-ötösébe is. A BEAC csapatával a negyedik helyet szerezte meg az U18-as bajnokságban.
„A csatás évek után a BEAC-cal most először szerepelhettem országos döntőben, ráadásul ez volt az utolsó utánpótlásévem, emiatt mindenképpen különlegesre sikerült ez a nyolcas döntő. Összességében a szereplésünk kapcsán viszont maradt bennem némi hiányérzet, mert a lányokkal szerettünk volna mindenképpen érmet nyerni, és erre minden esélyünk megvolt. Sajnos a bronzmeccsen végül nem tudtuk legyőzni a DVTK-t, így be kellett érnünk a negyedik hellyel.
A nehéz hónapok után ez a díj mindenképpen pozitív visszajelzés. Az évad hátralévő részében az a célom, hogy ezen az úton folytassam, és minél hasznosabb tagja legyek a BEAC csapatának mind az első, mind a másodosztályú rájátszásban. Majd nyáron az U18-as válogatottban a korosztályos Eb-n is szeretnék bizonyítani.”
(Kiemelt kép forrása: E.ON ELTE BEAC)
