A kiemelt akadémiák dominálnak a bajnokságokban, de valódi előrelépés egyelőre nincs
Az államilag elismert sportakadémiák négy és fél éve működnek a ma ismert struktúrában. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan teljesítenek egymáshoz képest a hazai labdarúgóklubok utánpótlásműhelyei.
A kormány 2019 novemberében jelentette be, hogy államilag elismert sportakadémiák segítik a 15-19 éves tehetségeket, 2020 januárjában pedig a programban résztvevő klubok listája is nyilvános lett. Tíz labdarúgó-egyesület kapta meg a minősítést: Diósgyőri VTK, Debreceni LA, ETO FC Győr, Puskás Akadémia FC, Ferencvárosi TC, Budapest Honvéd FC, Illés Akadémia Szombathely, MTK Budapest, Kisvárda FC, Vasas Kubala Akadémia.
Ennek következtében a hazai futballban korábban is meglévő forráskülönbségek még nagyobbra nőttek, ami értelemszerűen feszültségeket szült a sporttársadalmon belül. Rengeteg kritika éri az akadémiákat, elsősorban amiatt, hogy nem termelnek megfelelő számú Európa-szinten is bevethető játékost, sőt az NB I-es klubok is gyakran kétségbeesve keresik azt az utánpótláskorút, akit pályára küldhetnének – ha másért nem is, legalább a fiatalpercek teljesítése okán…
Természetesen a futballközeg effajta nyomása nem kellemes, de a kiemelkedő költségvetési lehetőségek ellenére az érdemi előrelépést egyelőre nem igazán tapasztalhatjuk. Elég, ha arra gondolunk, hogy
(erről ITT írtunk),
(ezt ITT összegeztük), a régió korosztályos játékosai között pedig a magyarok nem tartoznak a legértékesebbek közé és kevés hazai utánpótláskorú labdarúgó neve mellett szerepel nemzetközi szinten értelmezhető összeg (ezt ITT gyűjtöttük össze).
Az akadémiák teljesítményét mindenképpen szükséges mérni valamilyen módon. Ennek az egyik útja a Magyar Labdarúgó Szövetség által létrehozott produktivitási rendszer, amely azt rögzíti, hogy milyen bajnokságokban és hány percet futballoznak azok, akik 19 éves korukig megfordultak a hazai utánpótlásban.
Az MLSZ adatbázisa részletes elemzésre nyújt lehetőséget, az információk között mindenki szabadon böngészhet – a 2023/24-es évad számairól ITT írtunk részletesen.
A produktivitás mellet viszont összevethetjük úgy is az akadémiák sikerességét, ha az utánpótlásban sokszor hangoztatott „nem az eredmény számít” szlogent eldobjuk, és megvizsgáljuk, hogy a cikk elején hivatkozott kormánydöntés óta hogyan szerepeltek a kiemelt klubok a korosztályos bajnokságokban.
Az elmúlt négy évad dobogósait gyűjtöttük össze a Kiemelt csoportok azon évjárataiban, amelyek már tisztán akadémiai körülmények között készülnek – azaz U19, U17 és U16.
Négy év alatt a három korosztály 36 dobogós helyéből 34-et valamelyik államilag elismert akadémia együttese szerezte meg.
Az éremtáblázat második helyén a Budapest Honvéd végzett két első, két másik és egy harmadik hellyel, míg a Vasas két bajnoki címmel, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik a rangsorban. A Debrecen négyszer állhatott dobogóra a vizsgált korosztályokban – egy arany, négy bronz –, a Ferencváros és a Kisvárda háromszor, az Illés Akadémia pedig egyszer. Érdekesség, hogy a produktivitási rangsortban élen záró Győri ETO és a Diósgyőr a legutóbbi négy évadban a három korcsoport egyikében sem végzett a legjobb három között.
A tíz kiemelt akadémián nevelkedő játékosok profi pályafutásának első mérföldköve lehet, hogy bemutatkozhatnak, majd beépülhetnek a klub első csapatába. A helyzet viszont az, hogy
A Kisvárda kiesett az első osztályból, a Vasas és a Honvéd maradt az NB II-ben, míg az anyagi és licencproblémákkal küzdő Haladás csak a harmadosztályban indulhat. Egyedül a győri fiatalok várják jobb helyzetből az új kiírást, ugyanis az ETO feljutott az NB I-be.
(Kiemelt képünk forrása: Puskás Akadémia)
