„A fő feladatunk, hogy szélesítsük az utánpótlásbázist” – Schneller Domonkos

A Magyar Kerékpáros Szövetség május végén megválasztott új elnökével, Schneller Domonkossal beszélgettünk a sportági utánpótlás helyzetéről. Vajon mégis mire lenne szükség az utánpótlás-nevelés terén ahhoz, hogy Valter Attila és Vas Kata Blanka mellett idővel még több nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesítő magyar bringást láthassunk?

Egy hónappal ezelőtt új időszámítás kezdődött a Magyar Kerékpáros Szövetség élén, miután a szervezetet 2017 óta elnökként irányító Princzinger Péter lemondott posztjáról, és

A 46 éves, jogász végzettségű Schneller a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, a BalatonFondo elnevezésű kerékpárverseny ötletgazdája és fővédnöke, a két évvel ezelőtti, Magyarországról rajtoló Giro d’Italia szervezőbizottságának elnökségi tagja volt.

Az elmúlt években jól látható pozitív tendencia, hogy egyre szebb eredményeket és mind több nemzetközileg is elitszinten jegyzett versenyzőt képes felmutatni a hazai kerékpársport.

és 2021-ben három napig a rózsaszínű trikót is viselhette a Giro d’Italián. Négy alkalommal is teljesítette már az olasz háromhetes körversenyt, emellett tavaly a Vuelta a Espanát is abszolválta, és összetett győzelemhez segítette csapattársát, az amerikai Sepp Kusst. Egyelőre eddigi pályafutása során  a Tour de France-on (amelynek az idei versenye ma, szombaton rajtolt Firenzéből) még nem láthattuk őt, de minden bizonnyal, ami késik, nem múlik, és várhatóan Valter lehet majd az első magyar bringás, aki hosszú idő után (2005, Bodrogi László) indul a francia körversenyen, egyben a világ legnagyobb és legismertebb kerékpárversenyén.

ráadásul nem csak egy szakágban. Országúton U23-as világbajnoki címmel, és korosztályos Eb-ezüsttel, hegyikerékpárban (mountain bike) olimpiai negyedik hellyel, terepkerékpárban (cyclo-cross) felnőtt Eb-ezüsttel büszkélkedhet. A közelgő, párizsi olimpián Valter Attilát és Vas Kata Blankát is láthatjuk majd országúton versenyezni, illetve utóbbi hegyikerékpárban is rajthoz áll.

De vajon mi a helyzet mögöttük, a hátországban?

„Az mindenképpen pozitívum, hogy a Valter Attilát követő generációban, az utánpótlásban is akadnak olyan nagy ígéreteink, akik később tényleg sokra vihetik – mondta Schneller Domonkos a szövetség új elnöke az Utánpótlássportnak. – Ebbe a kategóriába tartozik Takács Zsombor, Feldhoffer Bálint, Valent Márk, Pakot András, illetve Vas Barnabás is, de persze a még fiatalabbak, az U17-esek és az U15-ösök között szintén akadnak reménységek.

Azért dolgozunk, hogy idővel még nagyobb legyen a merítés, és több minőségi versenyző közül lehessen válogatni. A fő kihívást az jelenti, hogy mennyire tudjuk megerősíteni az U15-ös és U17-es korosztályt. Az látszik, hogy az U13-as, de legkésőbb az U15-ös korhoz érve, végleg eldől, hogy kik azok a fiatalok, akik valóban komolyan akarják űzni ezt a sportágat.”

Mivel a kerékpársport alapvetően technikai sport, így az utánpótlásban a belépési korlát jóval magasabban van, mint más sportágakban: mondjuk úszásban, kosárlabdában vagy éppen labdarúgásban.

Ami egyfelől azért probléma, mert az U15-ös korosztályban egy jó minőségű kerékpár már akár több százezer forintba kerülhet, sőt az ára az egymillió forintot is megközelítheti. Ráadásul, ha valaki nem csak egy, hanem több szakágban is versenyez, az olyan anyagi megterhelést jelent, amelyet egy átlagos magyar család nem engedhet meg magának. A másik tényező az elkötelezettség. Értem ez alatt, hogy mivel viszonylag kevés egyesület működik idehaza, így az edzésre járáshoz a mindennapokban a szülőknek sokszor messzire kell hordani a gyerekeket.

Továbbá a versenyekre való utaztatás – mivel azok közül jó néhányat külföldön, a környező országokban rendeznek – szintén óriási áldozatot követel tőlük.”

A szövetség új vezetésének feltett szándéka, hogy az első belépési korlátot megkönnyítsék, vagyis hogy a gyerekek egyszerűbben jussanak kerékpárhoz.

„A következő néhány évben szeretnénk megvalósítani egy olyan programot, amelynek a keretében a szövetség – az országban területileg nagyjából egyenlően elosztva – kerékpárokat vásárolna és biztosítana a kluboknak. Megcélozva ezzel elsősorban az U13-as és U15-ös korosztályt, hogy a legelején a gyerekek el tudják kezdeni a versenyszerű kerékpározást. Nyilván, aki igazán tehetségesnek bizonyul, és később komolyabb külföldi csapathoz kerül, ott már természetesen biztosítják az ilyen jellegű feltételeket. Azonban addig el is kell jutnia a fiataloknak, amíg ezt kiérdemlik.”

Schneller kiemelte, ehhez viszont szükség lesz szponzorok, tőkeerős cégek támogatására is.

„Kezdeném azzal, hogy ami jelenleg

Nemrég negyedik alkalommal is nagy sikerrel rendezték meg a Tour de Mátra-sorozatot, amely Gyöngyösről indult. A világ egyik legnagyobb és legtőkeerősebb kerékpárgyártója éppen Gyöngyösön üzemeltet egy nagy gyárat, viszont a Giant-gyár vezetői cseppet sem érezték felelősségüknek, hogy bármilyen formában támogassák ezt a versenyt. Azt hiszem, nagy baj van a fejekben, ha a sport támogatását nem érzik fontos ügyüknek a cégek vezetői.

 Mert, ha ez így marad, akkor nem a tehetség és a szorgalom alapján fognak kiválasztódni a gyerekek, hanem az anyagi háttér lesz a meghatározó.”

Hozzátette, akad pár olyan nevelőműhely, amelyben jó munkát végeznek. Véleménye szerint ilyen a csömöri, a kőbányai, a bükkszentkereszti, a debreceni vagy éppen a Superior csapata, de leszögezte: több hasonlóra lenne szükség.

„Az lenne a célunk, hogy pár éven belül eljussunk oda, hogy egy U15-ös országos versenyen már hetven-nyolcan gyerek álljon a rajtvonalon. Mert, így tudjuk elérni azt, hogy a magyar csapatoknak aztán már lesz kik közül válogatni az U19-es korosztályban.

 Manapság már az MBH Colpackban, az Epronexben és a Karcagban is jó körülmények között fejlődhetnek a versenyzők. Reméljük, az MBH idővel még egy szintet tud lépni nemzetközileg, és kontinentálisból a pro-kontinentális kategóriába kerülhet, ami hatalmas lehetőséget jelentene a legtehetségesebb magyar bringásoknak. A legutóbbi elnökségi ülésünk alkalmával elkezdtünk kidolgozni egy sportági fejlesztési stratégiát, amelyet remélhetőleg szeptemberben sikerül is elfogadtatni, és bízunk benne, hogy utána a gyakorlatban is pozitív változások tudnka elindulni.”

(Kiemelt képen: Schneller Domonkos szövetségi elnök Forrás: Magyar Kerékpáros Szövetség)