Ezüstös búcsú az utánpótlásévektől

A 2004-es és 2005-ös születésű női kézilabda-válogatott minden korosztályos világversenyén dobogóra állhatott, ezek közül az utolsón, a vasárnap véget ért vb-n ezüstéremmel zárt.

Nemcsak az esemény presztízse, hanem az érzelmi töltete is óriási volt. A junior női kézilabda-világbajnokság résztvevőinek, köztük a magyar válogatott játékosainak az utolsó korosztályos eseménye volt az Észak-Macedóniában megrendezett torna. A 2004-es és 2005-ös születésű játékosok alkotta nemzeti csapat minden korábbi világversenyén dobogóra állhatott, az ifjúságiak között Eb-aranyat és vb-bronzérmet szerzett, juniorként pedig elsőként zárt a tavalyi kontinensviadalon.

Nem véletlenül tartotta az IHF, a nemzetközi szövetség honlapja a vb egyik favoritjának a Szilágyi Zoltán szövetségi edző vezette társaságot, annak ellenére, hogy egyik kulcsjátékosa, a korábbi világversenyeken rendre a mezőny legjobbjai közé tartozó Simon Petra nem utazott el Szkopjéba, hiszen már az olimpiára készül a felnőttválogatott tagjaként. A játékosok óvatosan fogalmaztak a kezdés előtt: a csapatkapitány, Varga Emília például azt mondta az Utánpótlássportnak, hogy meccsről meccsre akarnak haladni, mindig a következő ellenfélre koncentrálva,

A csapat legutóbb 2022-ben, a már emlegetett ifi vb-n kapott ki, akkor az elődöntőben a későbbi győztes Dél-Korea állta az útját. A visszavágás lehetősége hamar eljött, hiszen Szkopjéban már a csoportkörben találkozott a két együttes, és a mérkőzés sima magyar sikert hozott, ahogyan az argentinok és a mexikóiak elleni összecsapás is. A középdöntőben a norvégok és a dánok sem jelentettek akadályt, ám az Izland elleni negyeddöntő váratlanul szoros volt: az északiak nagy hátrányból jöttek vissza, kiharcolva a rendes játékidőben a döntetlent. A hosszabbításban azonban már nem volt kérdéses a magyar siker. Az elődöntőben még sikerült fordítani a hollandok ellen a félidei hátrányt követően, ám a fináléban ugyanez a mutatvány nem jött össze: a francia válogatottól három góllal kaptak ki Farkas Júliáék.

Sajnálom, hogy nem sikerült feltenni a pontot az i-re” – foglalta össze a gondolatait Szilágyi Zoltán a döntő után, az pedig nagy valószínűséggel a játékosokra is igaz, hogy miután leülepednek bennük a történtek, az eredményhirdetés alatt látható, lefelé görbülő szájak mosolygóssá változnak majd. Külön öröm, hogy a vb álomcsapatába ismét bekerültek magyar játékosok: a bravúrhalmozó kapus, Zaj Klára helye megkérdőjelezhetetlen az All Star-ban, mellette az átlövő Faragó Lea is megérdemelten kapta az elismerést.

Ahogyan az a grafikonunkon is látható, az elmúlt bő egy évtizedben olimpiára csak egyszer jutott ki az A-válogatott (akkor hetedikként zárt), míg a legutóbbi öt felnőtt-vb-n a legjobb tízben sem sikerült végeznie. Ehhez képest a szakág az elmúlt években minden korosztályban szállítja a szebbnél szebb eredményeket, a junior-vb-ken a legutóbbi három alkalommal egyaránt döntőbe jutottak a magyarok. A 2018-as, Klujber Katrin által fémjelzett junior-világbajnok együttesből jó néhányan beverekedték magukat a felnőttválogatottba és a 2019-es Eb-győztes együttes tagjai közül is többen már alapembernek számítanak a „nagyok” között. A jelenlegi juniorok közül Simon Petrát már említettük.

A témában Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség sportszakmai igazgatója nyilatkozott korábban az Utánpótlássportnak.

„Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi női felnőttválogatott a juniorvébé-aranyérmes társaságra épül – mondja a sportvezető. – Ők a beváltak kategóriájába tartoznak, a támadósorunkat szinte teljesen ez a korosztály alkotja. Esetükben viszont az hiányzott, amit a másik szakágban Fazekas Gergőék beépítésénél láthattunk: nem igazán volt meg mellettük az idősebb generáció, amely a tapasztalatával segíteni tudná a fiatalabbakat. Jól érzékelteti ezt a norvég Reistad példája: Mörkkel, Herremmel, Oftedallal az oldalukon a fiataloknak sikerült ezt az utat megtenniük. A női szakágban ezt a problémát meg kell oldani; a jelenlegi juniorkorosztály számára már a 2018-as vb-győzteseink lesznek a támaszok, nekik kell majd felnőniük ehhez a feladathoz. Egy biztos, az utánpótlásunkra nem panaszkodhatunk.”

Az idei junior-vb legjobb négy csapatának (kiegészítve a norvégokkal) legutóbbi felnőtt- és korosztályos világbajnoki eredményeit is összevetettük:

(Kiemelt képünk forrása: IHF)