Milyen hatással lehet a várakozás alatti olimpiai szereplés az utánpótlásra?
Sem a birkózóink, sem a dzsúdósaink nem nyertek érmet a párizsi olimpián, noha előzetesen mindkét sportág képviselői bíztak a dobogós helyezésekben. Olimpiai bajnokainkat, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia szakmai igazgatóját, Lőrincz Tamást és a Magyar Judo Szövetség szakmai alelnökét, Kovács Antalt kérdeztük arról: vajon a gyengébb szereplés milyen hatással lehet az utánpótlásra, a jövőre, a jelenlegi népszerűségre?
Az itthon hagyományosan két legeredményesebb küzdősport, a birkózás és a cselgáncs képviselői ezúttal adósak maradtak a kiemelkedő sikerekkel az olimpián, nem ünnepelhettünk magyar érmest egyik sportágban sem. A dzsúdósok között az ötödikként végző Pupp Réka, míg birkózásban a szintén ötödik Losonczi Dávid és Muszukajev Iszmail érte el a legjobb eredményt. (Érdekesség, hogy mindeközben Márton Viviana megszerezte a hazai tekvondósport első aranyérmét.) Ráadásul emlékezhetünk: három éve, Tokióban a birkózószőnyegen Lőrincz Tamás arany-, Lőrincz Viktor ezüstérmes lett, míg a tatamin Tóth Krisztián a harmadik helyen végzett.
– kezdte az olimpiai bajnok Lőrincz Tamás, aki ma már a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia szakmai igazgatójaként tevékenykedik. – Ezt nekem is volt szerencsém megtapasztalni a tokiói győzelmem, illetve testvérem, Viktor ezüstérme után, amikor közösen jártuk az országot, a különböző klubokat. Még a határon túli magyar közösségekben is vendégül láttak minket, a gyerekek pedig mindenütt izgatottan, csillogó szemekkel hallgatták a beszámolónkat.
Az olimpia után érezhetően megnőtt a birkózni vágyó gyerekek száma.
Sajnos ilyen az élsport, Losonczi és Muszukajev is nagyon közel állt a bronzhoz.
A sikerek mellett a szövetség, illetve a klubok toborzó munkájának köszönhetően az elmúlt években láthatóan nőtt a birkózó gyerekek száma.”
Hozzátette, a tokiói olimpia után generációváltáson esett át a felnőttválogatott, nem csak ő fejezte be, az idősebbek közül mások is abbahagyták. Sokan már a vészharangot kongatták: vajon kik tudják átvenni a helyüket?
„Azt hiszem, ez az átmenet viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, a fiatalok közül többen is berobbantak a világelitbe. Losonczi Dávid például tavaly világbajnoki címet szerzett a nyolcvanhét kilósok között, de említhetném Takács Istvánt is, aki a múlt évben ugyanebben a súlycsoportban felnőtt Európa-bajnok lett.
Ugyanakkor érdemes leszögezni: a felnőtt- és az utánpótlásmezőny között óriási a szakadék, rengeteg munka vár a fiatalokra a nagyok közé fellépve.”
Cselgáncsban meglehetősen borús a helyzet, hiszen az olimpia mellett a májusi felnőtt-vb-ről és a múlt héten rendezett ifjúsági világbajnokságról is érem nélkül tértek haza a mieink.
„Minden világverseny után számvetést tartunk, úgyhogy természetesen hamarosan megejtjük a szokásos mélyebb szakmai értékelést az olimpián érintett szakemberekkel is – mondta Kovács Antal, Barcelona olimpiai bajnoka, a Magyar Judo Szövetség szakmai alelnöke. – Az utánpótlás szempontjából különösen sajnálatos, hogy nem szereztünk érmet, mert
Másrészről viszont az mindenképpen kiemelendő, hogy a hét egyéni indulónk mellett a csapatversenyben is kvalifikáltunk a játékokra, és ez a magyar dzsúdó erejét jelzi. Azt is érdemes tudatosítani, hogy már az olimpiára való kijutás is hatalmas eredményt jelent. A következő időszakban először azt kell felmérnünk,
„Dzsúdóban – és persze más sportágakban is – az látszik, hogy egyre több ország osztozik az érmeken. Olyan nemzetek tűnnek fel az élmezőnyben, amelyekkel korábban nem kellett számolni. Úgy látom, itthon viszonylag széles az utánpótlásbázis, megvan az a fiatal mag, amelyre építhetünk. Az a célunk, hogy Los Angelesben is hasonló létszámban legyünk ott, mint voltunk Párizsban, de sikeresebben szerepeljünk, vagyis legalább egy éremmel zárjunk. Nálunk elsősorban az a kihívás, hogy
Ellenkező esetben lemorzsolódnak az ígéretes versenyzők, amit a nagy országok – mivel nagyon sok sportolójuk van – megengedhetnek maguknak, mi viszont nem. Vonzóvá kell tennünk ezt a pályát a tizenévesek számára, észre kell vetetnünk a küzdelem szépségét a következő generációval.”
(Kiemelt kép forrása: KIMBA)
