Legyen márka a magyar futballista!

A hazai labdarúgó-utánpótlás súlyos problémáira és hiányosságaira hívja fel a figyelmet a Goalsupport csapata, amely a fiatal játékosok egyéni fejlesztésével, mentorálásval, később pedig menedzselésével foglalkozik. A programban dolgozó edzők beszéltek az Utánpótlássportnak a tevékenységükről.

Alapvető pillérek hiányoznak a hazai utánpótlásnevelésben – állítják a Goalsupport, a fiatal labdarúgók mentorálásával, egyéni fejlesztésével és menedzselésével foglalkozó munkatársai. A hat évvel ezelőtt létrehozott program azzal a céllal indult, hogy ne vesszenek el a tehetséges magyar gyerekek, hanem lehetőség szerint kapjanak meg minden olyan sportszakmai támogatást, ami szükséges a legmagasabb szint eléréséhez.

Az alapítvány elnöke Nacsa János, az egyéni fejlesztésért pedig Ferencz Ákos felel. Utóbbi elmondása szerint olyan hiányosságok vannak a magyarországi képzésben, amelyek a fejlett világ legtöbb pontján elképzelhetetlenek.

Az öt alappillér: a játékoskiválasztás, játékosfejlesztés, edzőkiválasztás, edzőképzés és a versenyeztetés. Ezek nem csupán csorbulnak, hanem sok egyesületben egyáltalán nincsenek is jelen. A világban pedig akármerre jártam tanulmányúton – Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Kaukázusban, Skandináviában, Spanyolországban, Portugáliában vagy éppen Ausztriában – mindenütt különböző játékstílussal és felfogással találkoztam, de egy közös pont volt: az öt pillér.”

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Szomorú, de külföldre kell igazolnia a játékosnak lehetőleg már tizenkét éves korában, hogy az európai elit eléréséhez megfelelő színvonalú edzéseken vehessen részt. A Ferencz által említett intenzív fejlesztő közegben egészen más a játékosok és a szakemberek hozzáállása is a profi labdarúgáshoz. Ez az egyik legfontosabb, amivel gond van itthon a Goalsupport szerint.

Nem véletlen, hogy nem minden klub volt elragadtatva a programtól. A támogatás, a tűrés és a tiltás egyaránt előfordul, azonban az alapítványban dolgozó szakemberek szerencsére nem ijedősek, így az sem bizonytalanította el Nacsát és Ferenczet, amikor az egyik legnagyobb hazai egyesület támadta őket.

De mivel is foglalkozik pontosan a Goalsupport? A legegyszerűbb, ha egy gyermek elképzelt karrierjén keresztül mutatjuk be. A programban dolgozók rendszeresen látogatnak utánpótlás-bajnokikat, amelyeken figyelik az ígéretes játékosokat. Ha meglátják, a példánkban szereplő srácon, hogy van benne potenciál, akkor megkeresik a szüleit, akiknek felajánlják a lehetőséget: segítenék a gyerekük karrierjét a következő években. Ez a gyakorlatban abból áll, hogy folyamatosan figyelik a játékos mérkőzéseit, visszajelzést adnak arról, hogy mit csinált jól, min kellene javítani, továbbá a sport társterületein is megbízható, profi szakembereket ajánlanak a futballistának – legyen szó akár erőnléti edzőről, akár sportpszichológusról vagy gyógytornászról.

A cél pedig az, hogy a mentorált játékos – a Goalsupport és a játékosügynökük segítségével –

Korábban a Goalsupport együttműködött a chilei sztáredző, Manuel Pellegrini spanyolországi akadémiájával, de a málagai székhelyű műhely felfüggesztette tevékenységét. Az elmúlt években azért számos remek kapcsolatot épített ki a Goalsupport külföldi klubokkal, így a fiatal labdarúgók képességeinek, játékstílusának és személyiségének megfelelő helyet választhatnak a továbblépésre.

A Portugáliában élő Pap Marcelo korábban a Belenenses és a Braga csapatánál is dolgozott, ezért arrafelé könnyebben nyíltak meg az utak a Goalsupport programjában résztvevő tinédzserek számára. A fiatal futballedző szerint a portugálokat érdemes lenne követni.

„Portugália kiváló referenciaország, ugyanis a lélekszáma megegyezik Magyarországéval, mégis a világ élvonalába tartozik labdarúgásban. Ennek oka a futballkultúrában keresendő. Más felfogásban zajlanak az edzések, másképpen állnak a versenyzéshez, magához a játékhoz.”

A magyar gyerekek alapvetően semmivel nem tehetségtelenebbek, mint például a portugálok, a Goalsupport pedig arra jött létre, hogy minden ígéretes játékosnak megadjon minden lehetőséget a fejlődésre, valamint megtalálja a legmegfelelőbb helyet számára.

Ehhez persze nagyon sok munka és idő kell, de ezen fogunk dolgozni a következő években is. A játékosoknak azt szoktam mondani, hogy folyamatosan álljanak készen, mindig jó formában várják azt a bizonyos hívást. Jobb dolog valamire várni, ami aztán nem jön el, mint veszni hagyni egy lehetőséget, mert az készületlenül érte őket.”

(Kiemelt képünk fotósa: Mura László)