Nem vált be a fiatalszabály, mi jön utána?
A kosárlabda-szövetség eltörölte az úgynevezett fiatalszabályt a felnőtt férfiélvonalban. Hogyan jutnak így megfelelő játékidőhöz a magyar fiatalok a légiósokkal teli bajnokságban? Mészáros Zalánt, az MKOSZ szakmai vezetőjét kérdeztük a módosítás hátteréről és annak következményeiről.
Még 2020 őszén vezették be a fiatalszabályt a férfi élvonalbeli kosárlabda-bajnokságban. A rendelkezés előírta, hogy az alapszakasz mérkőzéseinek első félidejében legalább egy 23 évnél fiatalabb magyar játékosnak végig a pályán kell lennie. Az intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, legalábbis erre ehet következtetni abból, hogy a szövetség négy évvel később – az idei nyáron – megszüntette a papíron a fiatalok fejlődését szolgáló szabályt.
„Sok tényezőt mérlegelve jutottunk arra a döntésre, hogy ettől az évadtól kivezetjük a fiatalszabályt a férfi NB I-ben – kezdte Mészáros Zalán, az MKOSZ szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke az Utánpótlássportnak. –
A korábbi elnökség döntése alapján a 2024/25-ös szezontól – életkortól függetlenül –
tehát hasonló lesz a szabály ahhoz, ami a női NB I A-csoportjában évek óta működik. Annyi különbséggel, hogy a női mezőnyben az első félidőre vonatkoztatva változatlanul érvényben van emellett az U20-as szabály is.”
A nyártól a fiú utánpótlás-bajnokságok korosztályi kiírása is megváltozott. Eddig U18-as és U20-as pontvadászatot rendeztek, most mindkét korhatárt egy-egy évvel megemelték.
Az köztudott, hogy a fiúk biológiai érése később fejeződik, mint a lányoké. Amíg utóbbiak esetében ez a folyamat általában 16-18 évesen végbe megy, addig a fiúknál ez kitolódik 19-20 éves korra. Ezért a fiú juniorbajnokság korhatárát felemeltük egy évvel, U18-ról U19-re, illetve ezzel párhuzamosan ugyanez történt az U20-as bajnoksággal, amely mostantól hivatalosan U21-esként fut úgy, hogy megengedett két U23-as, vagyis túlkoros fiatal játszatása. Erre azért is volt szükség, mert miközben a fiatalszabályt megszüntettük,
Vagyis azt akartuk elkerülni, hogy játéklehetőség híján a senki földjén találják magukat. Ezzel a korengedménnyel biztosítjuk számukra az átmeneti időszakot, így átállhatnak, és megtalálhatják a helyüket az új rendszerben. Azt ugyanakkor érdemes tisztán látni, hogy az eddigi U20-as – mostantól U21-es – bajnokság alapvetően az NB I/A-csoport tartalék bajnokságaként szolgál, mivel
Mészáros elmondta, hogy utóbbi évek alapján átfogó statisztikát készítettek arról, hogy az egyes csapatokban hány magyar játékos, és köztük hány hazai fiatal lépett pályára.
„Úgy ítéltük meg, attól függetlenül, hogy megszűnik az U23-as szabály,
mivel az idősebb generációban korlátozott a minőségi magyar játékosok száma. Nagyon üdvözítő lenne, ha látnék a mezőnyben legalább három-négy olyan együttest is, amely, ha már nem a bajnoki cím megszerzéséért küzd, teret ad a hazai ígéreteknek. Még csak öt forduló telt el az új bajnokságból, de azt mondhatom, máris akadnak biztató jelek: a Honvédot, a Szedeákot és a Kecskemétet is pozitív példaként említhetem, ezekben az egyesületekben valóban igyekeznek beépíteni a fiatalokat, bár tisztában vagyok azzal is, hogy ez költségvetés függő. Muszáj azonban megjegyezni:
Ahol megvan a szándék az iránt, hogy a fialakokat felépítsék és menedzseljék, ott ezt eddig is megtették és meg fogják tenni a jövőben is.”
Mészáros kiemelte, a fiatalok fejlődése sosem egyenletes, hullámhegyek és -völgyek jellemzik azt, de ha nem adják meg nekik a lehetőséget, akkor biztosan nem lesznek képesek egyről a kettőre jutni.
„A felnőttválogattunk kulcsemberei közül többen – Hanga Ádám, Vojvoda Dávid, Keller Ákos és Tóth Ádám is – harmincöt év körüliek, vagyis hosszú távon nem építhetjük rájuk a csapatot. Ha nem kapunk észbe időben, és nem adunk teret a fiataloknak,
(Kiemelt képen: az U20-as helyett már U21-es bajnokságban játszhatnak a fiúutánpótlás legidősebb képviselői Forrás: DEAC KA)
