Drahos Leila megérett arra, hogy a felnőttek között is vezér legyen

A felnőtt női első osztályú kosárlabda-bajnokság legeredményesebb utánpótláskorú játékosaként a BEAC 17 éves ígérete, Drahos Leila több mint tíz pontot átlagol eddig az alapszakaszban.

Egyik évadról a másikra ritkán láthatunk egy fiatal játékostól akkora szintlépést, mint amilyet Drahos Leila eddig bemutat az ősszel a női NB I/A-csoportos bajnokságban. Az E.ON ELTE BEAC 17 éves kosarasa

A még juniorkorú irányító-hátvéd reménység a második felnőttidényére nem kevesebb, mint kilenc pontot javított a ponttermésén, miután a debütáló szezonjában megállt 1,6-es átlagnál. Ezzel egyébként a csapat két amerikai légiósa mögött a 2007-es születésű Leila a újbudaiak harmadik legjobb dobója, és az egyik legfontosabb pontfelelőse.

„Az előző bajnoksághoz képest a nyáron jelentősen átalakult a BEAC játékoskerete, és a megújult, megfiatalított csapatban még nagyobb szerephez tudok jutni – kezdte Drahos a látványos fejlődés hátteréről az Utánpótlássportnak. – A nyáron első éves juniorként részt vehetettem az U18-as Európa-bajnokságon, viszont a kontinenstorna sem az egyéni teljesítményem, sem a csapat eredményessége szempontjából nem úgy sikerült, mint ahogy szerettem volna.

Jelenleg csak az jár a fejemben, hogy a megnövekedett játékperceimet maximálisan kihasználjam, a legjobb csapatok ellen is a tudásom legjavát nyújtsam, és segítsem a csapatot."

A Szegeden nevelkedett, majd most már a harmadik évét a fővárosban töltő fiatal a gyűrű közvetlen közeléből jó (54 százalékos), míg a hárompontoson túlról egyenes kiváló (40 százalékos) hatékonysággal értékesíti a helyzeteit. Az eddig látott produkciója alapján nem meglepő, hogy kezdő irányítóként az U18-as válogatottban is vezérszerep hárulhat rá.

Ugyanakkor ki kell emelnem: az edzők és a csapatttársak is maximálisan bíznak bennem, és abszolúte megkapom tőlük azt a támogatást, amely ahhoz kellett, hogy szintet lépjek, bátrabban játsszak és meghatározó teljesítményt tudjak hozni.

Az a legfontosabb, hogy minden meccsen beletegyem a szükséges energiát, és ezáltal a kevésbé látványos, sokszor a statisztikikákban nem is látható dolgokból is kivegyem a részem. Legyen az éppen a jó egy az egy elleni védekezés vagy egy megfelelő besegítés, amelynek köszönhetően mondjuk eladott labdát tudunk kikényszeríteni az ellenféltől. Nyilván, ha a pontok is jönnek, az mindig jó érzéssel tölt el, de a piszkos munkát sem szabad megspórolni, és egy-egy meccset követően csak akkor vagyok elégedett magammal, ha ehhez is maximális intezitással hozzátettem a magamét."

(Kiemelt képet készítette: Osztie Tibor/DVTK)