Kós Hubert egy pizzáért úszott

Már kapható a boltokban a 2019-ben kiadott, nagy sikerű könyv folytatásaként elkészült – klasszis sportolóink gyermek- és fiatalkorát feldolgozó – portréinterjú-kötet, az Így lettünk bajnokok 2.0 a MediaBook Kiadó gondozásában. A Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával készült, sztorikkal, tanulságos, megható és megmosolyogtató történetekkel teli kiadvány szereplőinek egyike Párizs olimpiai bajnok úszója, Kós Hubert.

Kós Hubert – igen jómódú családba születve – élhette volna a budai úri gyerekek aranyéletét. De – derül ki a könyvből – nem azt élte.

„Már kétévesen levittek úszni. Ilyen babaúszásra. És onnantól kezdve nem álltam meg. Valamiért mindig szerettem a vizet, sőt imádtam.”

Később a multicégnél vezetőként dolgozó édesapját Varsóba vezényelték, így felekerekedett a család is.

„Két évig kábé egyedül úsztam a hideg vízben, ami még a Komjádi nagymedencéjénél is hidegebb volt– ecseteli Hubi a lengyelországi viszonyokat. – Nem szerettem, de soha nem fordult meg a fejemben, hogy akkor ez nekem nem kell. Valami ott tartott. Volt ott egy csávó, az vezette nekem az edzéseket, és amikor már tényleg majdnem belefagytam a vízbe, akkor olyasmiket mondott, hogy

Én meg négyévesen persze elképzeltem, aztán a falnál néztem, hol a pizza… Viszont az uszodában működött egy élményfürdő csúszdával, sodrófolyosóval, na, az óriási buli volt ennyi idősen, és motivációnak is épp megfelelt.”

Akadt azért számára más motiváció is: már a kezdetektől azt hallotta, hogy érdemes komolyan foglalkoznia az úszással.

„Elkezdték mondogatni, hogy nagyon tehetséges vagyok, ami azért anyáéknak is fontos volt, hogy érezzék, van értelme ennek az egésznek. Egyébként az a félelmetes, hogy ők sohasem rángattak. Varsóban is kizárólag én akartam menni, ők soha, egyszer nem pusholtak, hogy na, gyerünk, menjél edzeni. Mentem, magamtól, ösztönösen tudtam, nekem valamiért ott kell lennem. Oké, ahogy így mondom utólag a sztorimat, azért hozzátenném, nem biztos, hogy a mai eszemmel ezt így végigcsináltam volna. Akkor viszont egyértelműen ott ragadtam.”

És elegendő volt néhány igazi edzés, hogy az ifjú Kósban megérlelődjék az elhatározás: ő igenis nagy úszó akar lenni.

Azt elég gyorsan kitűztem magam elé, hogy a csapatunkban mindig a legjobbat akarjam megverni. Kata néninél két-három korosztály úszott együtt, ugye ebben a korban már egy év is hatalmas különbséget jelent, szóval én mindig az eggyel idősebbeket akartam utolérni, és amikor sikerült, akkor azt mondtam, oké, mi a következő.”

Az Így lettünk bajnokok 2.0 című kötet megvásárolható a könyvesboltokban, a webshop.mediabook.hu címen pedig kedvezményesen megrendelhető.

(Kiemelt képünkön: Kós Hubert a párizsi olimpiai győzelem után Forrás: MOB Média)