Sallai Rolandot és az édesapját senki nem győzte le a strandon lábteniszben

Már kapható a boltokban a 2019-ben kiadott, nagy sikerű könyv folytatásaként elkészült – klasszis sportolóink gyermek- és fiatalkorát feldolgozó – portréinterjú-kötet, az Így lettünk bajnokok 2.0. A MediaBook Kiadó gondozásában a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával készült, sztorikkal, tanulságos, megható és megmosolyogtató történetekkel teli kiadvány szereplőinek egyike a labdarúgó-válogatott meghatározó tagja, az ősz óta a török Galatasaray csapatában játszó Sallai Roland is.

A róla szóló fejezetből kiderül, hogy volt honnan merítenie a futball iránti szeretetet.

„Futballistacsaládban nevelkedtem, mindennap a foci volt a középpontban. Az, hogy édesapám az NB I-ben játszott, az egyik nagybátyám vébén is szerepelt, nyilván hozzájárult ahhoz, hogy már kicsiként is nagy álmaim voltak.

Abban a korban persze nehéz életre szóló döntést hozni, de amennyire emlékszem, hat-hét éves lehettem, és már azzal keltem-feküdtem, hogy profi futballista leszek. Azt is tudtam, hogy ennek ára van, hogy ezért rengeteget kell dolgozni. De nekem magától értetődő volt, hogy ha nem volt társam, akkor is egy-két órán át a ház falánál gyakoroltam, hogyan kell a levegőben tartani a labdát.”

Hamarosan a siófoki strand közönségében is megfogalmazódott: ebből a gyerekből egyszer nagy játékos lehet.

„Emlékszem, hogy a sekély vízben gyakoroltam, és arra is, amikor lementünk a partra focilabdával a hónunk alatt, de foglalt volt a lábteniszpálya.

Aztán megesett, hogy a győztes marad elvét követve egy-két órán át le sem jöttünk a pályáról, mert senki nem tudott megverni minket.”

És hogy miért szeretett volna mindig is inkább elöl játszani?

„Már a tévében is azt láttam, hogy a csatároknál sokat van a labda, ők többet cseleznek, többször vállalkoznak, a gólöröm pedig máig megunhatatlan érzés. A támadókkal valahogy mindig történik valami, szinte mindig középpontba kerülnek, épp emiatt egy pillanatig sem vetődött fel bennem, hogy védő vagy kapus legyek. Mindig a középpályán vagy belső csatár poszton láttam magam.”

Az eltökéltség, az akarat, a tudatosság jellemezte az utánpótlásban eltöltött időszakában is. Felnőttfejjel így gondol vissza az akkori időkre:

„Ma már tudom, végső soron mindig a játékoson múlik, hogy meddig jut el.

És az semmibe nem kerül, hogy lesétáljunk valamelyik edzőpályára egy zsák labdával pluszfeladatokat végezni.”

Az Így lettünk bajnokok 2.0 című kötet megvásárolható a könyvesboltokban, a webshop.mediabook.hu címen pedig kedvezményesen megrendelhető.

(Kiemelt képünkön: Sallai Roland Forrás: MLSZ)