Pósfai Gábor: Sportszülőként türelmesnek kell lennünk!
Egy nap az utánpótlásért címmel tizennegyedszer rendezett nagy sikerű konferenciát szerkesztőségünk. A Lurdy Ház Rendezvényközpontjában tartott egész napos eseményen ezúttal is klasszis előadók beszéltek a korosztályos sportot érintő aktualitásokról, legfontosabb ügyekről. Az eseményen Pósfai Gábor a Decathlon korábbi magyarországi, majd ausztriai ügyvezető igazgatója a két ország sporthoz való hozzáállását hasonlította össze, valamint elmesélte, milyen tanulságokat vont le az elmúlt években sportszülőként.
Egy nap az utánpótlásért címmel tizennegyedik alkalommal rendezett konferenciát a fiatalok sportjáról az Utánpótlássport szerkesztősége.
A Lurdy Ház Rendezvényközpontjában telt házzal megtartott eseményen Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi magyarországi, majd ausztriai ügyvezető igazgatója is az előadók között volt. A mai napig asztaliteniszező Pósfai két lánya Ausztriában kezdett sportolni, ám azóta a család hazatért Magyarországra, így a hazai utánpótlássport jellemzőivel is megismerkedett – azaz a sportszülői feladatkör sajátosságait mindkét országban megtapasztalhatta.
Pósfai két adattal adta meg az alaphangot az előadásnak:
E tekintetben tehát nagy különbség nincs a gyerekek között, de további szempontból is összehasonlította hazánkat és a szomszédot: az olimpiai érmek számában nagyon simán vezet Magyarország, akárcsak az állami sporttámogatások mértékében – csaknem háromszor annyit szán a magyar kormány az állami költségvetésből sportra, mint az osztrák. Ugyanakkor itthon a lakosság mindössze 41 százaléka sportol, míg Ausztriában az emberek 65 százaléka, továbbá a születéskor várható élettartam – amivel kapcsolatban Pósfai megjegyezte, hogy nagyon összetett mutató, de befolyásolja a sport és az egészséges életmód is – a „sógoroknál” öt évvel magasabb mint nálunk.
A résztvevők megtudhatták, hogy az osztrák testnevelésórák színvonala is hagy kívánni valót maga után, a két ország sportfelfogásában pedig jelentős különbség az, hogy Magyarországon az élsport jóval dominánsabb.
Pósfai elmondta azt is, hogy a két kislánya sok sportágat kipróbált Ausztriában, mire megtalálta a legmegfelelőbbet. Hozzátette, ma már úgy gondolja,
mert a sokféle mozgásforma fejleszti a koordinációt és az ügyességet. Véleménye szerint szülőként néhány alapelvet érdemes lefektetni, amikor a gyerek sportolni kezd.
Ez nem azt jelenti, hogy egyből nekik kell lenniük az országos ranglista első helyezettjének, hanem azt, hogy saját magukhoz képest előrelépjenek.”
Kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja a jó kommunikációt az edző és a család között, ugyanis a trénernek tudnia kell bizonyos otthoni történésekről, ahogyan a szülőnek is arról, hogy mi zajlik az edzésen. Szó esett az edzők kiválasztásáról, a szülői példamutatásról, valamint a tanulás jelentőségéről és a sportszülők helyes szerepértékeléséről is.
„Nem szabad átvenni az edző szerepét, a mi dolgunk a támogatás, a szervezés és a védelmezés. Ugyanakkor túlfélteni sem helyes a gyereket. Van, amikor érdemes hagyni, hogy ő maga intézze el a dolgait.”
Az előadás végén Pósfai két példával szemléltette,
Elsőként Zwickl Dániel asztaliteniszezőt említette, aki az 1999-es serdülő Európa-bajnokságon négyből négy versenyszámban győzött, összesen harmincnyolcból harmincnyolc mérkőzést nyert meg a viadalon, ám felnőttként nem lett tagja a világ vagy Európa élmezőnyének. Majd a teniszező Marozsán Fábián útját elevenítette fel, amely fiatalkorban nem éppen a sikerekről szólt, felnőttként viszont 2024-ben a világranglista 36. helyéig jutott a Carlos Alcarazt is legyőző magyar versenyző.
(Kiemelt képünk fotósa: Vasas Attila)
