Több selejtező, kevesebb Eb-meccs – így alakítja az UEFA a korosztályos kontinensviadalok lebonyolítását
Míg a korosztályos labdarúgó Európa-bajnokságok mezőnyét szűkítette az UEFA, a selejtezősorozatban lejátszott meccsek száma nőtt.
November végén zárult a 2025-ös U19-es és az U17-es labdarúgó Európa-bajnoki selejtező első szakasza. A fiatalabbak a jelenleg futó kiírásban már új lebonyolítás szerint játszanak az Eb-részvételért, míg az U19-eseknél a 2026 tavaszán rajtoló 2027-es kontinensviadalra történő kvalifikációs folyamatban debütál a szisztéma.
Az egyszerűség kedvéért érdemes tisztázni, hogyan zajlottak korábban a korosztályos Eb-selejtezők. Az első szakaszban a csapatokat négyes csoportokba sorolták, az első két helyezett bejutott a második szakaszba, azaz az elitkörbe, míg a harmadik és a negyedik számára véget ért a sorozat. Az elitkörben az U19-esek között a hét négycsapatos csoport győztese csatlakozott a rendezőhöz, így alakult ki a mindössze nyolc együttesből álló Eb-mezőny. Az U17-es korosztályban még a 2024-es tornán is tizenhat válogatott vehetett részt. A rendező mellett a nyolc elitkörös csoport első helyezettjein túl a hét legjobb második is indulási jogot nyert.
Az UEFA aztán bejelentette, hogy az U17-esek 2025-ös Európa-bajnokságára már másképpen lehet kijutni. A lányok selejtezőjéhez hasonlóan A- és B-ligában fognak versenyezni a csapatok. Az idén ősszel rendezett első szakasz eredményei alapján sorolják a válogatottakat az első vonalba vagy a másodosztályba. A tizennégy négyes csoport első két helyezettje – összesen huszonnyolc együttes – az A-ligában folytatja tavasszal, az többiek pedig a B-ligában szerepelhetnek.
Az Eb-re természetesen csak az A-ligából lehet kvalifikálni: a hét csoportgyőztes és a rendező lehet ott a kontinensviadalon – tehát a tizenhatról a felére csökken a mezőny –, míg a négyesek utolsó helyén végzők kiesnek a B-ligába. Értelemszerűen a B-ligából is vezet út az „elitbe”, hiszen a csoportgyőztesek feljutnak, és a következő szakaszt vagy kiírást már a legjobbak között kezdhetik meg.
ezért jelenleg még a régi, elitkörös szisztémában játszanak, akárcsak a következő kiírásban.
Viszont a 2026 tavaszán rajtoló kvalifikációs folyamatban is A- és B-ligára bontják a csapatokat, ám nem az első szakasz vagy a világranglista, hanem a 2025 tavaszán esedékes U17-es selejtező második szakaszának eredményei alapján sorolják be a válogatottakat. Aztán az első szakasz után az A-liga utolsói és a B-liga csoportelsői helyet cserélnek. A 2026 őszén rendezendő második szakaszban megismétlik a folyamatot, tehát újra ki lehet esni a B-ligába, de vissza is lehet jutni az élvonalba. Majd 2027 tavaszán következik a harmadik szakasz, amely a klasszikus, már ismert elitkörnek felel meg: huszonnyolc csapat, hét darab négyes csoport, az elsők kijutnak az Eb-re.
Az összetett, új lebonyolítás lényege, hogy a selejtezőben
– korábban az első szakaszban kiesett az országok fele –, viszont az Európa-bajnokság mezőnye szűkült, exkluzívabb és a legtöbb válogatott számára megközelíthetetlenné vált, míg a régi rendszerben időről időre a kevésbé fejlett futballnemzetek ígéretesebb generációi is kijuthattak a korosztályos kontinensviadalra.
Megkérdeztük az UEFA-t, mi indokolta a létszámcsökkentést, miközben a felnőtt Európa-bajnokság mezőnyét 2016-tól kezdve tizenhatról huszonnégy országra növelték. Nem gondolják-e, hogy motiválóbb lenne a fiatal futballistáknak, ha több országnak lenne esélye kvalifikálni az Eb-re?
„Folyamatosan értékeljük az általunk rendezett viadalokat, és arra törekszünk, hogy azok a lehető legjobbak, legvonzóbbak és fenntarthatók legyenek – válaszolt az európai szövetség. – Összességében a selejtezőmeccsek száma nőtt, így több nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek a korosztályos válogatottak.”
(Kiemelt képünk forrása: UEFA)
