UtánpótlásSport
2024. december 17.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Vívás

2024-12-16 18:03

Koch Máté eleinte azt sem tudta, hogy párbajtőrben van együttes találat

Már kapható a boltokban a 2019-ben kiadott, nagy sikerű könyv folytatásaként elkészült – klasszis sportolóink gyermek- és fiatalkorát feldolgozó – portréinterjú-kötet, az Így lettünk bajnokok 2.0. A MediaBook Kiadó gondozásában a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával megjelentetett, sztorikkal, tanulságos, megható és megmosolyogtató történetekkel teli kiadvány szereplőinek egyike a csapatban olimpiai és Európa-bajnok, egyéniben világbajnok párbajtőrvívó, Koch Máté.

Máté kezdetben a tőredző, Gyarmati Béla csoportjába került, de eleinte nem sok sikerélménye volt a páston.

„Nem éreztem jól magam, keseregtem folyamatosan, de aztán egy szigetszentmiklósi versenyen hatodik lettem, ami azért volt fontos, mert Béla bá azt mondta, aki nyolcba jut, kap egy Vasas-kitűzőt. Úgy örültem, mint addig soha. Viszont utána hosszú ideig megint semmi, átkerültem Szlovenszky István csoportjába, később egy másik, fiatal edzőhöz, Ajtonyi Dánielhez, és amikor beléptem a Bambi korosztályba, hirtelen összeállt az egész.

Szinte az összes versenyen dobogós helyen végeztem, kezdett megjönni az önbizalmam, és már majdnem megszerettem a vívást. Erre mi történt? Azt mondogatták, hogy a klubban nemsokára annyi a tőrrészlegnek.

Párbajtőrre váltott tehát, és bár ott is akadtak nehézségei, ez a fegyvernem hamar közel került a szívéhez.

„Vicces volt, a szabályokat sem ismertem. A tőrben ugye nincs együttes találat, a párbajtőrben meg van. Előfordult, hogy azt hittem, 2:2 az állás, mire mondták, hogy hülye vagy, már 6:6… Mégis sokkal jobban passzolt a stílusomhoz az egész, kevesebbet kellett vitatkozni, érthetőbb, átláthatóbb volt, és tessék: tizenkét évesen, rögtön az első párbajtőrversenyemen bronzérmes lettem a szolnoki Olimpicin. Úgy emlékszem, akkor figyeltek fel rám először. Persze nem annyira, mint a klubtársamra, Nagy Dávidra, ő a tudásával meg a fizikumával is kiemelkedett közülünk, sosem tudtam megverni.

Az az időszak mégis annyira jó volt, végre igazi vívónak érezhettem magam,

és a versenyekről hazafelé menet apával már mosolyogva beszélgethettünk.”

Máté a páston már-már elfogadtatta magát, azon kívül még nem igazán. Nevezzük szeleburdinak?

Szerintem az idegesítő jobb szó. Nem tanultam jól, sokat szidtak ezért, meg az öntörvényűségem miatt is, nem hallgattam senkire.

A három fiatalabb tesóm közül a legidősebbet állandóan megbőgettem, az edzéseken is mindig velem volt gond. Egyszer meg rávetettem magam az ágyra, pechemre pont a gitáromra. Kettétört, és azzal a lendülettel be is fejeztem az egyébként nem túl ígéretes zenei pályámat. A szétszórtságomat nehezen viselték.”

Az a bizonyos gitár – ekkor még egyben…

Akkori edzője, a klasszisok sorát nevelő párbajtőrmester, Halla Péter helyett ma már Boczkó Gábor a mestere. De azt mondja, Hallának örök hálával tartozik.

„Nagyon tiszteltem, de bevallom, tartottam is tőle. Vele nem tehettem meg azt, amit másokkal, hogy simliskedek, vagy kibújok a feladat alól, ő azonnal levette, ha valami nem stimmelt. Nála mindig rend és fegyelem volt, keményen, rövid pórázon tartott. De velem így kellett bánni. Az iskolai jegyeimre is odafigyelt, azt mondta, ha rosszabb osztályzatokat hozok, nem mehetek edzésre. Mint szakemberre is felnéztem rá, nem véletlen, hogy a Vasas akkoriban tarolt a párbajtőr-utánpótlásban.

Hálás vagyok neki azért is, mert a valóban egyedi vívóstílusomat nem akarta erőszakkal megváltoztatni, inkább a meglévő képességeimből próbálta a legtöbbet kihozni, az adottságaimat élesíteni.

Az Így lettünk bajnokok 2.0 című kötet megvásárolható a könyvesboltokban, a webshop.mediabook.hu címen pedig kedvezményesen megrendelhető.

(Kiemelt képünkön: Koch Máté eufóriája a párizsi olimpián Forrás: MOB Média)