Kecskeméti Bálintnak bejött a légiós lét
A 21 éves, Ausztriában légióskodó Kecskeméti Bálinttal az után beszélgettünk, hogy megválasztották az év legjobb hazai utánpótláskorú röplabdázójának. A fiatal szélső ütő idén többek között értékes hatodik helyhez segítette az U22-es válogatottat az Európa-bajnokságon, továbbá időközben a felnőtt nemzeti csapat alapemberévé nőtte ki magát.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Röplabda Szövetség kiosztotta az év legjobbjainak járó díjakat mind a felnőttek, mind az utánpótláskorúak között. Amíg a női szakágban a nyíregyháziak 14 esztendős ígéretét, Pampuch Grétát, addig
A 2003-as születésű reménység az után kapta meg az elismerést, hogy a Kecskemét csapatával U20-as bajnoki címet szerzett, míg a felnőttegyüttes tagjaként a Magyar-kupában bronzérmet nyert. Ugyanakkor nemcsak klubjában nyújtott kimagasló teljesítményt, hanem az U22-es Európa-bajnokságon hatodik helyen végzett, Toronyai Miklós által vezetett magyar válogatottban is, amelynek az egyik kulcsjátékosa volt a kontinenstornán.
Mindeközben pedig Bálint újabb nagy mérföldkőhöz ért a karrierjében, ugyanis a nyáron külföldre, az osztrák VCA Amstetten csapatához szerződött.
„Többé-kevésbé minden olyan célt sikerült megvalósítanom, amit egy évvel ezelőtt kitűztem magamnak – mondta Kecskeméti az Utánpótlássportnak. –
A nyári válogatottban való szereplésem miatt van bennem némi hiányérzet, mert bár sikerült kiharcolni magamnak a kezdő pozíciót a felnőttválogatottban, ami a karrierem ezen szakaszában önmagában nagy fegyvertény, de úgy érzem, a mérkőzéseken elmaradtam a legjobb formámtól. Jobb teljesítményre is képes vagyok annál, amit az Eb-selejtezőkön mutattam. Összességében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam a nagyválogatottban, és motivált vagyok, hogy a jövő nyáron még inkább tudjak bizonyítani a címeres mezben. Egy dolog biztos: sokat tanulhattam mind a válogatottban, mind az elmúlt hónapokban itt Ausztriában. Ennek köszönhetően mindenképpen mentálisan és fizikailag is megerősödve fogok neki vág jövő júniusban a selejtezősorozat folytatásának. A nemzeti csapatban szerepelni hatalmas megtiszteltetés és mindig felemelő érzéssel tölt el, amikor megkapom a meghívót.
Jó a társaság, kiválóak a társak és az edzők is, és minden adott a fejlődéshez egy abszolúte motiváló környezetben."
A Dunaújvárosban nevelkedett fiatal két szezont töltött a Kecskeméti RC-nél, amelynél az Extraliga egyik legjobb játékosává vált. A 2023-24-es évadban a szélső ígéret reménység a 11. helyen végzett a hazai felnőttélvonal összesített pontlistáján.
Mindkettő nagyon kedves a szívemnek, más és más okból. A Kecskeméttel már tavaly is bronzérmesek lettünk a kupában, de azt a sikert nem igazán tudtam a magaménak érezni, mivel a sérülések miatt sajnos ki-bejártam a csapatból, és olyan módon nem tudtam meghatározó játékosa lenni a csapatnak, ahogyan szerettem volna. Ehhez képest az idei végjátékban végig játszhattam a meccseket, és szerves részese lehettem a harmadik hely megszerzésének. Nos, legalább ilyen felejthetetlen pillanata volt az évemnek az U22-es Eb-szereplés.
A házigazda hollandokkal végletekig kiélezett meccset játszottunk, a spanyolokat pedig sikerült le is győznünk, és csak hajszálon múlt, hogy nem jutottunk tovább a legjobb négy közé. Ez egészen a mai napig bosszant kicsit, hogy erről lemaradtunk, de azt hiszem, a hatodik hellyel is nagy sikert értünk el, ugyanis az elmúlt években fiú utánpótlás-válogatott nem ért el hasonló helyezést kontinensviadalon."
Mint már fentebb említettük, Kecskeméti Bálint immár fél éve az osztrák bajnokságban, a VCA Amstetten csapatában röplabdázik. Ugyanakkor elmondta, hullámzóan alakult számára a nyár óta eltelt időszak.
„Új edző, új csapat, szóval az elején tényleg minden más volt, mint otthon. Ezzel nem is volt gond, alapvetően nagyon élveztem az új környezetet. Majd másfél hónappal elteltével, csupán a harmadik mérkőzés után viszont megváltak az edzőnktől, és hirtelen minden megváltozott. Egy átmeneti időszak következett, mivel vezetőedző nélkül maradtunk, és bizonytalanná vált minden a csapat háza táján. Be kell valljam, ez idő tájt én is kicsit elveszítettem a motivációmat, és nem is ment jól a játék. Aztán november közepén megjött hozzánk a szlovén Andrej Urnaut, és a személyében egy korábbi kiváló játékos, illetve rendkívül rutinos edző ült le a kispadra. Mióta ő dolgozik velünk, újra elindultunk a megfelelő úton, és rengeteget tudtam tőle tanulni.
Egyértelműen látszik, hogy a kemény munka híve, de ez így is van rendjén, kifejezetten szimpatikus a felfogása. Ennek hála úgy érzem, most már újra magamra találtam, és ismételten maximálisan élvezem a röplabdát."
(Kiemelt kép forrása: CEV/MRSZ)
