UtánpótlásSport
2025. január 22.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Röplabda

2025-01-21 19:03

Jó az irány, de még van hova fejlődnie a női szakágnak

Miközben az utánpótlásban a leány röplabda-válogatottak az elmúlt években mind jobb eredményeket érnek el a selejtezősorozatokban, illetve aztán a korosztályos világversenyeken is, ezzel párhuzamosan a felnőttek között klubszinten egyre kevesebb az igazán versenyképes együttes idehaza (jelenleg például a Vasasnak az első és a második csapata is extraligás). Vajon ez milyen perspektívát kínál a fejlődésre az ígéretes fiataloknak? Hol is tart most valójában a magyar női szakág nemzetközi viszonylatban? Mások mellett ezekről is beszélgettünk Baran Ádámmal, az egyik hazai élklub, a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnök-klubmenedzserével.

Mint arról beszámoltunk, az U16-os leány röplabda-válogatott január elején meglepetésre veretlenül megnyerte a zadari Európa-bajnoki selejtezőcsoportját, és kvalifikálta magát a nyári kontinenstornára. Ilyen bravúrt, minthogy magyar nemzeti csapat rögtön az első kvalifikációs körből kijut a kontinensviadalra, már rég nem láthattunk a sportágaban idehaza. Ez az eredmény is újabb bizonyíték arra, hogy a női szakág utánpótlás-válogattjai kezdenek felzárkózni az élmezőnyhöz, és egyre jobban szerepelnek nemzetközi színtéren. Miközben a 2010-es években csak elvétve fordult elő, hogy magyar együttes kijutott volna világversenyre, az elmúlt pár évben ez már szinte állandóvá vált, és az elért helyezések is javuló tendenciát mutatnak. Például az 2021-es U16-os Eb-n hetedikként, míg a tavalyi U18-es Európa-bajnokságon nyolcadikként végeztek a mieink. Ezenkívül még egy kilencedik, és két tizedik hely is hozzátartozik a 2020-as évek Eb-mérlegéhez.

Egyfajta kettősség jellemzi most a hazai női szakágat

 – kezdte a helyzetértékelést Baran Ádám, a Békéscsabai RSE klubvezetője az Utánpótlássportnak. – Az mindenképpen örömteli, hogy az utánpótlás-válogatottjaink évről évre jobb eredményeket érnek el, és egyre több nemzeti csapatunk jut ki a korosztályos világversenyekre. Mindemellett még azt is elmondhatjuk, hogy felnőttszinten a topklubcsapataink is letették a névjegyüket az elmúlt esztendőkben. Elég, ha csak a Vasas mostani remek Bajnokok Ligája-szereplésére gondolunk, hiszen az óbudaiak éppen a nyolcaddöntőbe jutás kapujában állnak a BL-ben. Továbbá az sem volt olyan régen, amikor a mi klubunk, a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület 2019-ben bejutott a legjobb négy közé a CEV-kupában.

Ezek mind olyan egyedülálló sikerek, amelyek az elmúlt tíz évben újra feltették Európa térképére a magyar női röplabdázást. Bármerre járok a világon, ezt mindenhol elismerik.

Ugyanakkor a sikerek mellett azt sem hallgathatjuk el, hogy a múlt nyáron például ritkán látható problémák vetődtek fel az Extraliga új évadának elindulása kapcsán. Miután a felnőttélvonal nyolccsapatos mezőnye csak úgy tudott összejönni, hogy a címvédő Vasas Óbuda végül az utánpótláskorúakból álló fiókcsapatát, a másodosztályban ezüstérmesként záró Vasas SC-t is benevezte az első osztályba. A faramuci helyzet pedig az után alakult ki, hogy az NB I-t megnyerő és ezzel a feljutást kiharcoló TFSE, illetve a következő körben felkért, az Extraliga előző évadában utolsó helyen záró DVTK sem vállalta az indulást a legfelsőbb osztályban. De vajon milyen képet fest az említett szituáció a profi női röplabda honi állapotairól?

„A nehézségek, amelyek miatt az említett egyesületek végül nem vállalták az Extraliga-szereplést, jórészt gazdasági jellegűek voltak, mivel a Magyar Röplabda Szövetségnek nincs olyan kiemelt támogatója, mint mondjuk más látvány-csapatsportágak szövetségeinek, a klubok pedig nem részesülnek a televíziós közvetítésekből befolyó forrásokból.

Ezen központi támogatás híján pedig a felnőtt professzionális csapatoknak üzemeltetni – pláne a jelen gazdasági körülmények között – különösen nagy kihívás.

Az MRSZ nemrég megválasztott új vezetése igyekszik tenni azért, hogy ezen a téren javuljon a helyzet.”

Baran Ádám Forrás: BRSE

Kiemelte, az utánpótlás-nevelés szempontjából viszont sokkal fontosabbnak tartja, hogy immár szövetségi szinten is elindultak bizonyos szakmai reformok, amelyeknek remélhetőleg hamarosan látszódnak majd pozitív hatásai.

„Ezeket a fejlődést szolgáló változásokat a jövőben még erősebben, céltudatosabban és egységesebben kell végig vinni – folytatta Baran. – Ennek rendszerszinten kell hatékonyan működnie, a kiválasztástól kezdve egészen az edzőképzésen át, és még megannyi aspektust említhetnék.

Szinte teljesen új alapokra kell helyezni a honi utánpótlás-nevelést.

Azonban a lényeg, hogy nem szabad egy-egy biztató eredménnyel megelégednünk és hátradőlni. Pozitívum, hogy elmondhatjuk, továbbra is játszanak magyar játékosok európai élbajnokságokban, míg a nagyválogatottunk minden valószínűség szerint ismét ki fog jutni az Eb-re.”

Majd hozzátette, hogy a hátországban pedig megvannak azok feltörekvő, tehetséges fiatalok is, aki aztán idővel a jövő felnőttválogatottját is alkothatják.

„Békéscsabán mi is azért dolgozunk, hogy még több és több olyan ígéretet találjunk és neveljünk ki a hazai női röplabdasport számára, akik majd nemzetközi szinten is megállják a helyüket – és nemcsak tizenhat éves korukig lesznek versenyképesek, hanem a felnőttek mezőnyében is.

Ennek érdekében az akadémiánkon néhány éve paradigmaváltást eszközültünk, és az új szellemiség behozatala mellett a mennyiségi helyett áttértünk a minőségi képzésre.

Nekünk nem az a fontos, hogy melyik csapat nyeri az U15-ös bajnokságot, hanem hogy olyan játékosokat neveljünk és adjunk a válogatottaknak, akik – ahogyan már korábban említettem – majd a felnőttkorba érve valóban megütik a nemzetközi elit mércéjét. És úgy dolgozva, hogy nemcsak ad hoc módon, néhány évente egy-egy ilyen játékos kerüljön ki tőlünk, hanem minden egyes korosztályból, akár többen is.”

Ígéretes fiatalokból nincs hiány a leány röplabda-utánpótlásban Forrás: CEV

Ennek megvalósításához van szükség a központilag összehangolt stratégiára.

„Azt látni kell, hogy

a sportágunk nagyon mélyről indult,

és az ebből fakadó nehézségekkel a mai napig küzdünk. A rendszerváltást követő időszakban a szövetség működése korántsem volt megfelelő, a sok már probléma mellett még a röplabdasport népszerűsége is bezuhant, és a mélypontot aztán a 2010-es évek elején értük el.

Ha ezt vesszük figyelembe, akkor az elmúlt tíz-tizenöt évben nagy utat jártunk be, és egyértelműen látszanak az előrelépés jelei. Elindultak olyan klubok, amelyeknél ténylegesen minőségi nevelőmunka zajlik.

Lehet, hogy hazabeszélek, de azt hiszem, a Békéscsaba és a Vasas sikeressége is jól mutatja, hogy lehetséges egyről kettőre jutni, és a hosszú évek kemény munkája meghozza a gyümölcsét.”

Végezetül az is szóba került, hogy hiába a röplabda a világ egyik legnépszerűbb sportága, itthon ez még sincs így.

„Azt gondolom, hiányoznak az olyan példaképek, akiket országosan szeretnek és elismernek.

Mert, ugyan lokális szinten, a klubokban megvannak azok a neves, jó játékosok, akikre felnézhetnek a legkisebbek is, de úgy érzem, ezen a téren még hiányzik az az igazi áttörés

– ami pedig egyértelműen sokat lendíthetne a női röplabdasport népszerűségén. Összességében, vannak bizonyos részeredmények, hiszek abban, hogy rengeteg munkával elindult a megfelelő irányba sportágunk, de sok tekintetben még csak az út elején járunk.”

(Kiemelt képen: a békéscsabaiak 17 éves reménysége, Nánási Zoé Forrás: BRSE)