Kiváló alapszakaszt produkáltak az NKA Pécs korosztályos csapatai
Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét remekül teljesítenek az NKA Pécs együttesei az utánpótlás kosárlabda-bajnokságokban. A fiúk között a Rátgéber Akadémia junior- és a kadétcsapata, míg a lányok mezőnyében a junior- és a serdülőalakulat is az első helyen fejezte be az alapszakaszt. Mindeközben a mecsekaljai fiatalok nemcsak hazai szinten méretik meg magukat, hanem folyamatosan járják Európát, és rangosabbnál rangosabb tornán fejlődnek.
Hat és fél évvel ezelőtt, 2018. október 11-én adták át a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémiát, és a Rátgéber László fémjelezte, központi elitképző intézmény a létrejötte óta az eredményekben és minden más téren is élen jár a hazai sportági utánpótlás-nevelésben. Ennek megfelelően például az előző évadban a pécsi akadémia volt a legsikeresebb egyesület idehaza, miután három korosztályos bajnokságban, így a junior fiú, a junior leány és a serdülő fiú országos döntőben is győzni tudott. Ráadásul az U18-as lányok elsősége azért is volt különleges, mert az volt az akadémia fennállásának első bajnoki aranya a női szakágban.
A mecsekaljai fiatalok ebben az idényben is hasonló módon uralják a honi mezőnyt. A fiúszakágban a pécsiek az U19-es és az U16-os bajnokságban is csoportgyőztesként jutottak be a rájátszásba, és ezzel már biztos résztvevői az országos döntőnek. Az U14-esek között címvédőként szintén jól állnak, az eddigi nyolc meccsükből csupán egyet buktak el, a másik hetet megnyerték. Eközben a leányvonalon úgyszintén menetelnek: az U18-as és az U14-es együttesük is veretlenül listavezető, míg az U16-osok csoportmásodikként abszolválták az alapszakaszt, és jutottak tovább úgy a rájátszásba, hogy már garantált a helyük az évad végi nyolcas döntőben.
– kezdte Zalay Zoltán sportigazgató az Utánpótlássportnak. – Nyilván, lehetne mindig jobban és még jobban szerepelni, de ahogyan rendre hangsúlyozni szoktuk, nem az a fő célunk, hogy bajnokságokat nyerjünk. Sokkal inkább azt tartjuk a feladatunknak, hogy neveljük, képezzük a játékosokat, és próbáljuk meg minél többüket eljuttatni odáig, hogy NB I/A-csoportos és nemzetközi szintű kosárlabdázókká váljanak. Persze, az is egyértelmű, hogy az előbb említett két dolog, vagyis a csapataink eredményessége és a játékosok nevelése többnyire kéz a kézben jár egymással."
„Ami a pillanatnyi helyzetet illeti a bajnokságok kellős közepén: a csapataink harcban állnak – mondta frappánsan Zalay. – Nagyon sújt minket a balszerencse, mert sajnos rengeteg a sérültünk eddig ebben a szezonban. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy ez nemcsak nálunk, hanem valamennyi magyar klubnál tendencia, hogy egyre több a sérült játékos. Ez visszavezethető arra a nagy terhelésre, amit kapnak a gyerekek, és hiába a legmodernebb eszközök és felkészítő módszerek, úgy tűnik, az sem tudja ezt ellensúlyozni.
Mindettől függetlenül van okunk a bizakodásra, mert számos olyan fiatalt látok nálunk fejlődni az akadémián, aki kiemelkedő képességű, és ha beleteszik a munkát, idővel meghatározó felnőtt játékos válhat belőlük.”
A hazai dominancia mellett a Rátgéber Akadémia növendékei a nemzetközi mezőnyben is szintúgy edződnek. Az elmúlt hetekben az U15-ösök a prágai Petera Trophy-tornán, az U12-esek a bassanói viadalon vettek részt, míg az U14-es fiúk előbb ott voltak az Olaszországban, Imolában megrendezett Chicco Ravaglia-emléktornán, legutóbb pedig Belgrádban jártak, méghozzá egy mezőnyben olyan jól csengő csapatokkal, mint
„Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de
De említhetném ugyanígy a Barcelonát, a Real Madridot, a Stellazzurra Romát és a Bayern Münchent.
oda vágyunk és azért dolgozunk, hogy egy nap ebben a kategóriában jegyezzenek majd minket is. Ez most még talán utópisztikusnak hangzik, de az eredményeink alapján láthatóan mind inkább elismerik az akadémiánkon zajló munkát.
– vázolta Zalay Zoltán, majd így folytatta: – A bassanói U12-es tornára például én is elkísértem a srácokat Olaszországba, ahol harminckétcsapatos mezőnyben indultunk, és végül az előkelő második helyen végeztünk. Összesen nyolc mérkőzést játszottak a gyerekek, zsinórban hetet megnyertek, így a döntőbe verekedték magukat, mindezt úgy, hogy rajtunk kívül a többi együttes egytől egyig olasz – méghozzá a legjobbak közül való – volt, mi voltunk az egyetlen külföldi gárda. Büszkén konstatáltam, hogy semmilyen téren nem lógtunk ki a mezőnyből, sőt technikai és taktikai tudásban kiemelkedtünk, és a fizikai paraméterekben sem voltunk elmaradva. Ami pedig különösen örömtelinek bizonyult, hogy küzdésben is felvettük a kesztyűt bárkivel.
Az látszik, hogy jó az irány, amin haladunk, de az is nyilvánvaló, hogy korai lenne még pezsgőt bontani, és hátradőlni. Dolgozni kell tovább, keményen!”
(Kiemelt kép forrása: NKA Pécs)
