Adatból információt! – vallja a Dinamo Zagreb és a horvát U21-es válogatott korábbi erőnléti edzője

A horvát futball az elmúlt évtizedekben mind felnőtt-, mind utánpótlásfronton az európai élmezőnybe ért. Ez elsősorban annak a tudatos nevelési programnak köszönhető, amelyből a topbajnokságokat elárasztó világsztárok kinőttek. A képzés fizikális aspektusáról mesélt az Utánpótlássportnak Marko Matušinskij, aki hosszú évekig a Dinamo Zagreb erőnléti edzője és teljesítményelemzője volt, valamint a horvát U21-es válogatott fizikai felkészülését segítette. Mára az Ultrax AI nevű adatelemző és tanácsadó cégben dolgozik, amely sportolók, illetve egyesületek napi munkáját támogatja. Továbbá a tudományos tevékenysége sem elhanyagolható: kineziológiaszakon tanít több egyetemen, mellette oktat a Futballtudományi Intézetben, valamint a horvát szövetség szakképzésében is részt vesz előadóként.

A világ hatalmas technológiai változáson ment keresztül az utóbbi tíz évben, ami természetesen érintette a futballképzést is. Az erőnléti edzések mennyire térnek el a korábbiaktól Horvátországban?

– Valóban nagyon gyorsan változnak a dolgok, és szerencsére jellemzően pozitív irányba. Persze, vannak bizonyos területeken infrastrukturális hiányosságok, de az mindenképpen örömteli, hogy

Azok az ismerőseim, akik másod- vagy harmadosztályú együttesnél dolgoznak, hasonló elvek szerint készítik fel a játékosokat, mint az élvonalbeli csapaokkal foglalkozó kollégáik. Ennek az alapját az erőnléti edzők képzése adja, ami nagyon magas színvonalú, hiszen kiváló professzoraink vannak. És ami az egyik legfontosabb változás, hogy adatok szerepe sokkal nagyobb lett.

Hány éves korban kezdik a gyerekek fizikai felkészítését, és hogyan válnak egyre összetettebbé, intenzívebbé a gyakorlatok?

– A hétéves srácoknál a legfontosabb, hogy élvezzék az edzést, és mosolyogjanak. Kevés, de változatos kondiedzéssel kezdünk a kicsiknél. Ez praktikusan úgy néz ki, hogy minden napra tíz perc jut, de állandóan más mozgásformát próbálhatnak ki: tornázunk, küzdősportolunk, kézilabdázunk, mászunk stb. Aztán persze jöhet a foci, de igyekszünk más sportágakat is bevonni, és így összesen heti ötven perc erőnléti edzést játékosan bele tudunk csempészni az életükbe, anélkül, hogy megszakadnának. A klasszikus gyakorlatok esetében pedig a fokozatosságra érdemes figyelni. A fekvőtámasznak számos formája van, másképpen – könnyítve – hajtják végre a hétévesek, picit nehezebbet csinálnak a kilenc évesek, szépen közeledünk a hagyományos verzióhoz, amit természetesen lehet még tovább bonyolítani az idősebbeknek.

Az adatok jelentőségét már érintettük: melyik az az életkor, amikortól folyamatosan monitorozzák a játékosokat?

– Már fiatalon nagyon csúnya sérüléseket lehet összeszedni, amelyek megakaszthatják vagy ketté is törthetik a játékos pályafutását. Éppen ezért a legnagyobb klubokban – a Dinamo Zagrebben vagy a Hajduk Splitben –

amelyek segítségével nagyon tisztán látszik a fejlődésük, illetve az is, mire kell odafigyelni az életmódjukkal kapcsolatban a sérülések elkerülése érdekében. Mire a felnőttkort elérik a srácok, annyi információnk lesz róluk, hogy tényleg a lehető leghatékonyabb erőnléti edzéseket lehet összeállítani számukra.

Mennyire nyitottak az edzők és a játékosok az adatalapú tanácsokra, döntésekre?

– Kezdetben volt, aki idegenkedett, de szerintem ez normális. A kondiedzők és az adatelemzők feladata, hogy megfelelően interpretálják az edzők és a játékosok felé, mi az, amit ebből a mindennapokban használni tudnak, hogyan profitálhatnak a rengeteg mérésből. A másik pedig a tálalás: nem szabad nagyon sok számot eléjük tenni, csak azt, ami lényeges. Nekünk az a feladatunk, hogy értelmezzük, feldolgozzuk az információt.

Nagyon gyakran esik szó manapság arról, hogyan kezelhető az a meccsdömping, aminek egyes játékosok ki vannak téve. Erőnléti edzőként mit gondol, mire kell a legjobban odafigyelni a fiataloknál, hogy ne sérülés vagy kiégés legyen a vége?

– Azt gondolom, hogy a válaszreakciókra kell koncentrálni. A játékos elvégezheti a legjobb futball- vagy kondiedzést, de ha nem figyeljük, hogyan reagál a teste a terhelésre, sötétben tapogatózunk, és bármikor kialakulhat egy súlyos sérülés. A másik pedig az, hogy el kell felejteni az általános igazságokat:

mert eltérő az életritmusuk, másképpen járnak iskolába, és így tovább… Aztán olyan apróságokra is oda kell figyelni, hogy nyáron és télen nem ugyanazt jelenti a bemelegítés. Míg melegben elég lehet tíz-tizenöt perc átmozgatás, de ha télen, a mínusz két fokban, két perc után sprintelünk, abból sok jó biztosan nem származik. Nem szabad automatizmusokat követni az erőnléti edzésben sem, mindig alkalmazkodunk kell a játékos aktuális állapotához mind a gyakorlatok típusában, mind a mennyiségben és az intenzitásban.

Magyarországon érvényben van egy szabályozás, miszerint a tizenhat évesnél fiatalabb játékosok nem szerepelhetnek a felnőttek között az első három osztályban. Mit gondol erről: felesleges korlátozás, vagy jogosan védi a szövetség a gyerekeket?

– Mint szinte minden helyzetben, itt is az adatokból érdemes kiindulni. Meg kell vizsgálni a felnőttbajnokságban játszók mutatóit, hogy össze tudjuk vetni az adott játékoséval. Ez alapján kiderül, hogy van-e azon a fizikai szinten a fiatal futballista, hogy bevessék a nagyok között. Ugyan nem az erőnléthez tartozik, de nagyon fontosnak tartom a kérdés a mentális részét is. Sokszor tapasztalom, hogy nem kommunikálják megfelelően a gyerekek felé, miért kerülnek fel az első csapatba, aztán miért teszik őket vissza a saját korosztályukba. Ez bizonytalanságot szül bennük, hiszen nem értik a döntések hátterét. Továbbá a nyomást is rettentő nehéz kezelni, mivel a felnőttek között már nagyobb a tét, sok pénz múlik egy-egy megoldáson, tehát szerintem csak akkor érdemes bedobni a srácokat a mélyvízbe, ha megfelelően felkészítettük őket. Mind fizikailag, mind mentálisan.

Egészen más feladat erőnléti edzőnek lenni klubnál és válogatottnál. A horvát U21-esekkel milyen gyakran találkozott, mennyire tudott személyre szabott programot összeállítani nekik?

– Horvátországban az U21-es válogatott évente hatszor edzőtáborozik közösen. Három hónapon keresztül havi egy összetartás van, majd három hónap szünet következik, és ezek váltakoznak. Az egyik mentorom kiváló rendszert alakított ki, amely lényege, hogy

Nagyon fontos volt a kommunikáció a klubokkal, hiszen az ottani erőnléti edzőktől tudtuk begyűjteni azokat az adatokat, amelyekre szükségünk volt. Megkerestem őket egy hónappal az edzőtábor előtt, aztán két héttel, majd hét és három nappal is a kezdést megelőzően. Minden adatot és információt átadtak nekem a játékosokról, én pedig azokat felvezettem az elemzőprogramba. Ennek köszönhetően a válogatott edzőjének teljes képet tudtam adni arról, milyen állapotban érkeznek az összetartásra az egyes játékosok. Aztán az edzőtábor közben is folyamatosan gyűjtöttük az adatokat – rengeteg beszélgetéssel a szubjektíveket is –, majd amikor a játékosok visszatértek a klubjaikhoz, mindent elküldtünk az erőnléti edzőknek. Így mindig radar alatt maradtak a játékosok. Egyébként a válogatottnál alkalmazott módszerekről több cikket is írtam a közelmúltban, ha valakit érdekel bővebben, elérhetők ezek a szövegek.

Úgy tudom, hogy már nem dolgozik közvetlenül egyik csapatnál sem, hanem adatfeldolgozással és teljesítményelemzéssel foglalkozó céghez igazolt.

– Igen, az Ultrax AI teljesítménykutatója vagyok, mellette pedig kineziológiaszakon tanítok több egyetemen, oktatok a Futballtudományi Intézetben, valamint a horvát szövetség szakképzésében is részt veszek előadóként. De visszatérve a céghez: azt vállaljuk, hogy a beérkező adattömeget kezeljük, értelmezzük, és a megbízónak – amely lehet játékos, sportegyesület vagy szövetség –, tanácsot adunk az adott probléma, helyzet megoldására, illetve segíti a döntéshozatalt. Például, ha látjuk az adatokból, hogy a játékos nem alszik jól már egy hete, vagy valami nem stimmel a bal combhajlítójával, akkor felhívjuk a figyelmet erre. Az is a küldetésünk, hogy edukáljuk a játékosokat, az edzőket, esetleg a szülőket arra, hogy ezeket a fontos adatokat, miképpen érdemes hasznosítani a mindennapokban.

A cég nevében is szereplő AI, azaz mesterséges intelligencia hogyan jelenik meg a szolgáltatásban?

– Jó az együttműködésünk két horvát egyetemmel, továbbá alakul a kapcsolat egy spanyol és egy francia felsőoktatási intézménnyel. A gépi tanulással fejlesztett mesterséges intelligencia használatán van a hangsúly, mondok is egy példát:

– A balkáni térségben úttörők vagyunk ezzel a technológiával, de szeretnénk terjeszkedni más régiók felé is. Amúgy hamarosan pont Magyarországra utazom egy konferenciára, ahol bemutatom a cég szoftvereit, amelyet akár adatelemzésre, akár taktikaépítésre, akár scoutingra remekül lehet használni.

(Kiemelt képünk forrása: Nogometna Škola Dinamo/Facebook)