„Az edzésmódszerekben lehet és kell is fejlődni” – Kiss Tamás, az ugrószakág vezetője
A német válogatottal kiemelkedő sikereket elérő atlétatréner, Kiss Tamás már a magyar ugrószakágat vezeti és a kétszeres EYOF-győztes távolugró Rózsahegyi Borit edzi Stuttgartban.
Múlt ősztől a Magyar Atlétikai Szövetség ugrószakágának vezetőjeként dolgozik az edzőként Németországban számos kiemelkedő eredményt elérő Kiss Tamás. Az áprilisban a 68. életévét betöltő tréner 1992-ben költözött Németországba, előtte itthon többek között a hármasugró Bakosi Béla felkészülését segítette, akinek az 1988-as Eb-ezüstérme már a közös munkájuk eredménye.
A tréner Németországban a Bodeni-tó melletti Friedrichshafenben kezdett foglalkozni utánpótláskorú atlétákkal, majd tulajdonképpen végigjárta az edzői szamárlétrát. 2003-ban Baden-Württemberg tartomány ugrószakágának vezetője lett, 2010-től pedig már a Német Atlétikai Szövetség hármasugrói tartoztak a felügyelete alá, miközben Stuttgartban a magas-, a távol-, valamint a hármasugrókat is vezette szövetségi szinten.
Kiemelkedő tanítványai közé sorolandó az Eb-ezüstérmes, U23-as Európa-bajnok, 8,25 méterrel büszkélkedő távolugró, Fabian Heinle, valamint az Eb-bronzérmes, női magasugrásban 2 méterig jutó Marie-Laurence Jungfleisch. Kiss Tamásnak az olimpiai, világ- és Európa-bajnok távolugró, Malaika Mihambo remeklésében is van része, ugyanis a tanzániai édesapától, német édesanyától származó sportolónő is Baden-Württembergből indult, és a magyar szakember mentoráltja, a vele szorosan együtt dolgozó Ralf Weber volt az edzője. Kiss Tamás 2023 áprilisában vonult nyugdíjba, de az edzősködéssel nem hagyott fel, és ma már nála végzi felkészülését mások mellett a kétszeres EYOF-győztes távolugró, a 17 éves Rózsahegyi Bori is.
„Megfordult a fejemben, hogy a nyugdíjazáskor abbahagyom az edzősködést, de három évvel ezelőtt hozzám került a most húszéves Laura Raquel Müller, aki távolugrásban rövidesen U20-as Eb-bronzérmes lett, tavaly kint volt a párizsi olimpián is, és jelenleg 681 centis egyéni csúcs van – mondja Kiss Tamás. – Úgy gondoltam, vele érdemes folytatni a munkát. A magyar szövetség 2022-ben keresett meg, hogy szaktanácsadásommal segítsem az ugrószakágat és még tavaly is ebben a feladatkörben dolgoztam egészen októberig, amikor szakágvezető lettem. Ekkor került képbe Rózsahegyi Bori, akinek felkészítésére az addigi edzője, Henyecz László barátom kért fel. Bori azóta sokat van Stuttgartban, és
Bízom benne, hogy az együttműködésünknek idővel meglesz az eredménye.”
A 638 centis egyéni rekordnál járó Rózsahegyi Bori a hazai távolugrás egyik legkiemelkedőbb ígérete, aki Henyecz László szerint az első magyar nő lehet, aki hét méter fölé jut.
„Bori előnye, hogy gyors és ez az ugrásban nagyon sokat számít– folytatja Kiss Tamás. – Azonban én óvatosabb vagyok a számokkal, mert rengeteg dolog közrejátszik abban, hogy ki meddig jut el a pályafutásában. Borinak jó adottságai vannak, de nyomást nem szeretnék rá tenni.”
A magyar távolugró-utánpótlás egyébként tavaly év elején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az U18-as leány-világranglista első öt helyezettje között három hazai ígéretet is találtunk: Rózsahegyi Bori 638 centiméterrel vezette a rangsort, mögötte Molnár Viktória 615 centivel holtversenyben második, Boczonádi Bora pedig 612-vel ötödik volt.
„Ha valaki ebben a korban hat métert vagy kicsivel nagyobbat ugrik, azt nevezhetjük reménytelinek, de ezen kívül semmilyen különös jelzővel nem illetném, a németeknél is voltak hasonló eredmények.
Felesleges arról beszélni, hogy közülük ki lesz a hét métert megközelítő, netán túlszárnyaló ugró, mert majd csak ezután derül ki, hogy mennyire terhelhetőek fizikálisan, mentálisan és pszichésen a fiatalok.. A lányoknál ráadásul a testi fejlődés is sok mindent befolyásol. Józanul kell nézni a tehetségekre, lehetőségként érdemes rájuk tekinteni, de a későbbi eredményesség olyan hozzávalókon is múlik, mint a szerencse vagy az anyagi feltételek. A pénz a megfelelő edzőtáborok, táplálékkiegészítők, pszichológus, gyógytornász és a hasonló fontos láncszemek megteremtéséhez szükséges. És akkor még meg kell lennie az edző és a tanítvány közti ideális kapcsolatnak is. Hangsúlyozom, rengeteg apró dolog határozza meg, hogy kiből lesz később sikeres felnőttversenyző. Az egyik legfontosabb, hogy távlatokban tervezzünk a fiatalokkal.”
Kiss Tamás hozzátette, hogy a fiú távolugrók között U18-as Eb-ezüstérmes, már 758 centit teljesítő Hajdu Áron és a magasugrásban U18-as kontinensbajnok, 193 centit is abszolváló, felnőtt Eb-döntőt megjárt Bátori Lilianna esetében is hasonló meglátásai vannak. A tréner arról is beszélt, hogy szakágvezetőként miben lát elmaradást nemzetközi viszonylatban és milyen előrelépéseket tervez.
„Úgy gondolom, hogy az edzésmódszerekben lehet és kell is fejlődni. Örömteli, hogy megalakult az Atlétikai Módszertani Központ, mert fontos, hogy tudományos mérésekkel, számokkal legyen alátámasztva mindaz, amit alkalmazunk. Alapvetően a tömegbázissal nincs baj. Meglátogattam a legtöbb magyarországi tehetséggondozó központot, és azt láttam, hogy több a gyerek, mint Németországban. Sok a lelkes szakember is, de az edzőképzés az utóbbi időben kicsit leült Magyarországon, és ha sikerülne fellendíteni, akkor az látványosan megmutatkozna. Persze, ha ennek most nekiállunk, akkor is tíz év múlva lenne meg az első gyümölcs. Szimpatikus, hogy a magyar szövetség aktuális vezetése részéről lelkesedést tapasztalok, és mindenki azt akarja, hogy eredményesek legyünk. Igyekszem tartani a kapcsolatot az edzőkkel és szeretnék egy olyan csapatot megteremteni, amelyben közös módszerrel, egyforma perspektívával készítjük fel a versenyzőket.
Mindezt a biomechanika bevonásával tervezem, mert ebben látom a jövőt. Célom, hogy az atlétika azon a szinten legyen megbecsülve, amit a múltja alapján megérdemel.”
(Kiemelt képünkön: Kiss Tamás )
