Tényleg a harmadosztályon át vezet az ígéretes fiatalok útja az élvonalba?

Mit tanulhatnak az utánpótláskorú futballisták a harmadosztályban? Megkérdeztük Horváth Dávidot, az MTK Budapest vezetőedzőjét, valamint Vanczák Vilmost, a Puskás Akadémia NB III-as csapatának trénerét, milyen képességek fejleszthetők a harmadik vonalban, melyek a liga előnyei és hogyan segítheti az ott gyűjtött tapasztalat az NB I-be jutást.

– hangzott el egy Fejér megyei csapat szurkolójától, aki kipécézte az ellenfél, a hazai lelátó előtt melegítő fiatal futballistáját. A viszonylag kockázatmentes beszólás persze nagy sikert aratott a tribünön, vendégek kispadosa pedig inkább a pálya felé fordította tekintetét.

Még, ha a zrikából úgy is tűnhet, az utánpótláskorúak jelenléte egyáltalán nem ritka vagy szokatlan az NB III-as mérkőzéseken, sőt: egyenesen kötelező. Ugyanis az MLSZ NB III-as versenykiírása kiköti, hogy:

„A bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseik versenyjegyzőkönyveibe legalább egy 2006.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük, aki magyar, vagy külföldi állampolgárságú és legalább három bajnoki évben folyamatosan vagy megszakításokkal Magyarországon igazolt játékos volt. A labdarúgónak végig a pályán kell lennie, kivéve

1) ha a játékost lecserélték és helyette a korosztályi előírásoknak megfelelő játékos lép pályára;

2) ha a játékost kiállították;

3) ha az adott csapat a cserelehetőségét kimerítette, majd ezt követően fogyatkozik sérülés miatt 10 főre.”

Vegyük komolyan egy percre a drukker észrevételét:

Erre a kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel felelni, ugyanis nagyon változó a színvonal. A tartalékcsapatokban számos ígéretes utánpótláskorú játékos kezdi meg felnőttkarrierjét, közülük néhányan rövid időn belül már az élvonalban vagy az NB II-ben bizonyíthatnak. De természetesen van olyan helyzet, amikor a vezetőedzők kényszerből, csak a szabálynak való megfelelés miatt szerepeltetnek egy-egy korosztályos futballistát, akinek még tudása és/vagy fizikuma alapján még nem lenne helye a csapatban.

Több akadémiai vezető és utánpótlásedző beszél arról, hogy a korosztályos bajnokságok és az NB I között a tartalékcsapat egyfajt a hidat képez, amelyben fel lehet venni a felnőttbajnokságok ritmusát. De tényleg a gyakran durvának jellemzett harmadosztályon át vezet az út az élvonalbeli és külföldi sikerek felé? Mit tud tanulni az utánpótláskorú játékos abban az NB III-ban, amelyben tavaly novemberben az akkor még csak 19 éves Savanya Ferencnek egy becsúszással két lábát törték el?

Természetesen a horrorpélda nem jellemző minden fordulóra, ám elkésett belépők és túl határozott szerelések gyakran láthatók a harmadosztályú meccseken. Arról, hogy mit tesz hozzá a fiatalok karrierjéhez az NB III-ban eltöltött időszak olyanokat kérdeztük meg, akik testközelből, edzőként látták vagy látják a bajnokság hasznát.

Az ifjú labdarúgók felnőttek közé integrálásának lehetséges útjairól kikértük Horváth Dávid véleményét, aki jelenleg az MTK Budapest élvonalbeli csapatának vezetőedzője, korábban ült az NB III-as együttes, valamint az U19-es alakulat kispadján is.

számos különböző út vezethet az első osztályba vagy külföldre – az NB III ezek közül egy. Minden klubnak megvan a sztenderd elképzelése, hogyan alakul a gyerekek pályafutása egészen felnőttkorig, de ebben is állandóan lehetnek eltérések. Nálunk, az MTK-nál az egyéni fejlődésen van a hangsúly, így nem tudom azt mondani, hogy az összes tehetséges játékos az utánpótlás-bajnokságokból a harmadosztályon át kerül majd az NB I-be, mert mindenkinek más fekszik. Összességében azért azt gondolom, hogy az NB III megfelelő belépő szint a legtöbb fiatalnak, ha nem is a profi, de a felnőttfutballba."

Horváth kiemelte, hogy a legígéretesebb játékosok gyakran kihagynak lépcsőfokokat, és magasabb korosztályban, vagy adott esetben az élvonalban találják magukat.

„Akik a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián fociznak, mind tehetségesek, ez nem kérdés. De a kiugróan tehetségest azt különbözteti meg a többiektől, hogy akkorákat lépdel a karrierjében, mint például nem olyan régen Vancsa Zalán, aki U17-esként az U19-ben játszott, majd a harmadosztályt kihagyva az élvonalban kapott lehetőséget, és megállta a helyét.”

A kék-fehérek vezetőedzője szerint a technikailag és taktikailag a harmadosztályú mezőnynél képzettebb fiatalok számára

akiknek hatalmas rutinjuk van – ezt pedig nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni.

„Azt nem tapasztaljuk, hogy tömegesen megsérülnének a fiatalok, nem veszélyeztetettebbek ők az NB III-ban, mint mások. A játékot tekintve ezek a tehetséges srácok gyorsan alkalmazkodnak. Az első félév, azaz tizenöt meccs általában elég szokott lenni arra, hogy belerázódjanak a fiatalok a felnőttfutballba, tavasszal pedig némi rutinnal rendre eredményesebbek. A szakirodalom azt írja, hogy négyszázötven pályán töltött perc szükséges az ígéretes játékosoknak ahhoz, hogy felvegyék a ritmust, és felerősödjenek a felnőttek szintjéhez.”

Az MTK-ban meglehetősen közeli munkakapcsolatban van az NB I-es és az NB III-as csapat – utóbbi vezetőedzője Kanta József, asszisztense pedig Kenesei Krisztián.

„Minden nap egyeztetünk, szakmai konzultációkat tartunk. Csapatszintű mélyebb értékeléseket hetente csinálunk, míg az egyes játékosok fejlődését, állapotát, helyzetét havonta beszéljük át. Ebbe gyakran bevonjuk az akadémia vezetőjét, illetve a szakmai tanácsadót, hogy minél több szempont alapján értékeljük a játékosokat.  Úgyhogy azt tudom mondani, képben vagyok az NB III-as csapatot, illetve a korosztályos együtteseket illetően is.”

Megkérdeztük Vanczák Vilmos 79-szeres válogatott labdarúgót, a Puskás Akadémia második csapatának edzőjét, szerinte mennyire segíti az NB III-as bajnokság a fiatal játékosok élvonalba vagy külföldre jutását.

Az U19-es és a többi korosztályos bajnokság őszintébb, a felnőttek között viszont rengeteget számít a rutin, ami meccseket tud eldönteni. Vannak olyan játékosok a harmadosztályban, akik mindent bevetnek: manipulatív mondatok, beszólások vagy észrevétlen belépők gyakran előfordulnak, és a tapasztalt védők örömmel használják ezeket a fiatal támadók ellen. Ezek kezelését nagyon jól meg lehet tanulni az NB III-ban: amellett, hogy beleerősödnek a srácok a ligába, jóval dörzsöltebbek is lesznek a második félévre. Nem véletlen, hogy szinte minden tartalékcsapat jobban szerepel tavasszal, mint ősszel."

Vanczák úgy véli, a fiatalok motiváltabbak, amikor nem a saját korosztályuk, hanem felnőttek ellen játszanak, ezért célravezetőbbnek tartja a jelenlegi rendszert, mint például egy U21-es bajnokságot.

Tőlünk sokszor mehetnek a játékosok edzeni az első csapattal, amelynek a futballfelfogását igyekszünk követni, hogy minél könnyebben beilleszkedjenek a fiúk a nagyok közé, amikor odajutnak.”

(Kiemelt képünk forrása: MTK Budapest)