Fontosak az adatok, de nem szabad túlzásba esni – vallják a szakemberek

A szemükre vagy az adatokra hagyatkozzanak az edzők? Lehet-e csak statisztikák alapján fiatal játékosokat szerződtetni? Mennyire nyitottak a tinédzserek a számokra és a videózásra? Scoutokat kérdeztünk az adatelemzésről és a következtetések fogadtatásáról.

Christoph Biermann a Futballhackerek – Az adatanalízis művészete című, itthon 2024-ben megjelent könyvének előszavában írja:

Mindenki számára evidens, hogy az adat mára megkerülhetetlen a futballvilágban, és minden abba az irányba mutat, hogy a statisztikák egyre nagyobb teret nyernek majd. Ahogy a fenti idézet is megállapítja, önmagukban nem igazán értékesek az adatok, hanem akkor válnak hasznossá, amikor az elemző a megfelelő megállapításra jut azokból.

Ám a megállapításból még nem lesz győztes meccs, hiszen a vezetőedző és a sportigazgató nyitottságára van szükség ahhoz, hogy akár a taktika, akár az átigazoláspolitika kialakításakor bátran hagyatkozzon a klub a számokra.

Magyarországon is több iskola létezik, az utóbbi időben többször lehetett hallani a Paks vezetőedzőjét, Bognár Györgyöt nyilatkozni a témában, aki az Indexnek azt mondta március végén:

„Sohasem voltam ellensége az újnak a futballban, de az az érzésem, hogy már túlzásba viszik. Abszolút fölösleges, a futball öt százalékát nem teszik ki ezek a statisztikák. Példának okáért, azt se tudom, mi az az xG. Nem is érdekel. Nézd, ha nem keménypapíron van, akkor még hasznosítható...”

A Sportalnak pedig így fogalmazott:

„Az adatokat csak kíváncsiságból nézem meg, hogy még mindig jól látok-e…”

A tolnai csapattal vitathatatlanul sikeres tréner – az előző évadot az NB I-ben ezüstérmesként, valamint kupagyőztesként zárta – ösztönös edzőnek tartja magát, aki inkább a szemének hisz, mint a számoknak, de arról is beszélt, hogy a stáb fiatalabb tagjai ellátják a szükséges statisztikákkal, amelyekből levonja a számára szükséges következtetéseket. A „magyar csapat” jelenleg a harmadik helyen áll a bajnokságban – továbbá a kupában elődöntős –, és az utolsó hét fordulóban még előrébb is kerülhet, tehát Bognár jól működő rendszerén aligha szükséges változtatni.

Máshol viszont más működik jól, vannak edzők, akik

A taktika kialakítása mellett a játékosok kiválasztása is egyre inkább az adatok irányába megy el, ám a döntéshozatalban a szubjektív, emberi vélemény jelentőségét rendre kiemelik a szakértők.

A feltörekvő, jelenleg még utánpótláskorú generáció életében már új értelmet nyerhetnek az adatok, és mire érett játékosok lesznek, bizonyára még komplexebb elemzések készülnek. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan állnak a tinédzserek a statisztikákhoz és a videózáshoz, ezért megkérdeztük erről Gulácsi Bencét, a Debreceni VSC vezető játékosmegfigyelőjét, a Debreceni Labdarúgó Akadémia vezető elemzőjét.

Persze nem kell túlzásba vinni, érdemes a lényegre korlátozni az információt, mindenesetre ez a korosztály nagyon nyitott erre. Ezek a gyerekek mindent látni akarnak, nekik mindent be kell bizonyítani.”

A szakember elárulta, hogy kétféle adattal dolgoznak.

„A fitness adatokat a különböző GPS-rendszerekből nyerjük ki, és az úgynevezett event adatokat, tehát a labdarúgáshoz kapcsolódó statisztikákat is mérjük, ami lehet xG, passzminőség, párharchatékonyság stb. Utánpótláskorban még mindkét adattípust a saját játékosaink nyomonkövetésére használjuk.”

Gulácsi hozzátette, általánosságban is igaz az, hogy az akadémián elsősorban a már ottlévő futballisták adatait elemzik, ugyanis jelenleg még érvényben van az a szabály, amely kimondja: csak akkor válthat akadémiát a fiatal, ha az átigazolásba mindkét klub beleegyezik, emiatt eléggé ritkák ezek a transzferek. A felnőttek között viszont egészen aprólékosan elemzik a kiszemelt játékosokat.

„Ha megvan, hogy melyik posztra szeretnénk igazolni, ahhoz hozzárendeljük a játékosprofilokat, azaz, hogy milyen típusú labdarúgót képzeltünk el oda, majd meghatározzuk azokat KPI-okat (A szerk. – Key Performance Indicator, magyarul: fő teljesítménymutató), amelyek fontosak a klub számára. Van csapat, amelyik olyan balhátvédet szeretne, aki sokat jár föl, másik együttesnek pedig arra van szüksége, akinek a párharchatékonysága magas. Ha ezt tudjuk, akkor el lehet végezni az adatalapú szűrést. Persze van néhány mutató, amelyik sok poszt esetében fontos lehet: ilyen a sprintszám, a sebesség vagy az állóképesség, de például az első két lényegesebb a szélsőknél, mint a belső védőknél.”

Afelől is érdeklődtünk, Gulácsi szerint várható-e az adattudomány további térnyerése a labdarúgásban.

Sok topklub elkezdte az AI-alapú scouting rendszerét kiépíteni, azt gondolom, hogy ez a jövő, hozzátéve, az emberi kontrollt nem lehet kivenni a rendszerből, hiszen a döntést nekünk kell meghozni.”

Megjegyezte, hogy az Magyar Labdarúgó Szövetség is reagál az újdonságokra, például az előző évben hatalkalmas adathasználati és -elemzési továbbképzést tartott, április végén pedig a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet a PwC-vel közösen szervez az adatelemzésre fókuszáló tréninget a szakembereknek.

Kíváncsiak voltunk, hogyan használják az adatokat az eddig az évadban a legtöbb fiatalpercet számláló Zalaegerszeg csapatánál. Ebben Makrai Márk volt segítségünkre, aki öt éve a klub vezető scoutja.

„Az első és a második csapat tartozik szorosan hozzám, de természetesen nagy figyelmet fordítok a fiatalokra is. Ezt a szlogenünk is megköveteli, hiszen mi vagyunk a jövő klubja.”

A ZTE számára a magyar bajnokságok jelentik az első számú piacot.

„Az NB I-ben, az NB II-ben, a harmadosztályban – főként a tartalékcsapatokban –, illetve az az utánpótlás-válogatottakban is szemmel tartjuk a tehetséges játékosokat, és természetesen a saját fiataljaink előtt is ott a lehetőség, hogy az élvonalbeli együttesünkben szerepeljenek. Amikor nem találunk ebben a körben számunkra megfelelő játékost, akkor a környező országok, valamint a jugoszláv utódállamok ligáit vizsgáljuk meg – a szlovén Lendva fontos partnerklubunk, így nagyobb rálátásunk is van arra a bajnokságra.”

De hogyan dől el, ki veheti fel a Zalaegerszeg fehérhímzéssel ellátott mezét?

„Rengeteg adatunk van a Wyscoutból és más szolgáltató platformokról.

A legfontosabb, egyszerűbb adatok közé tartozik, hogy hány percet játszik a futballista, rúg-e gólt, ad-e gólpasszt stb. Ha ezek rendben vannak, akkor a kicsit összetettebb statisztikákat nézzük át, például mennyi párharcot nyer meg, vagy milyen a passzhatékonysága.”

Az adatokban sok torzítás lehet, ezért nem érdemes egy mutatót kiragadni.

„Azt gondolom, hogy a statisztika mankóként segíti a szubjektív véleményt. Többéle úton kerülnek elénk a játékosok: van, akinek kiemelkedők az adatai, akad, akit kiszúrunk személyesen valamelyik mérkőzésen vagy videoscouting során, illetve előfordul, hogy ajánlást kapunk egy ígéretes labdarúgóról. Önmagában nem elegendő egyik sem, hiszen a jó adatok verifikáláshoz elengedhetetlen a szemteszt, a mutatott játék pedig esetenként lehet csalóka, ezért meg kell nézni, mennyire stabil a játékos teljesítménye, illetve alátámasztják-e a számok a látottakat.”

Makrai szerint egyre nyitottabb a hazai futballtársadalom a statisztikákra.

„Folyamatosan fejlődünk ebben, tapasztalható az előrelépés, de természetesen a ló túloldalára sem szabad átesni. Mint a legtöbb dologban, az adathasználatban is az aranyközéputat kell megtalálni, amely a leghatékonyabb működést eredményezi.”

(Kiemelt képünkön: A Puskás Akadémia fiataljai videóznak a mérkőzés előtt Forrás: Puskás Akadémia)