A Szentkirályi Tehetségprogram idei győztesei Varga Ádám kajakos, Németh Nándor úszó és Benyó Máté vitorlázó lett. A három utánpótláskorú versenyző pályafutását 1-1 millió forinttal segíti a piacvezető magyar vállalat és a MOB közös akciója. Januárban közel 15 millió szentkirályi palackra kerül fel a díjazott fiatal sportolók képmása.
Szakszemmel
Örömmel sportolni
A Magyar Diáksport Szövetség nemzetközi kutatásokra hivatkozva hívja fel a figyelmet arra, hogy a fiatalok 35 százaléka 10-13 éves korától abbahagyja a rendszeres sportolást. S bár hazánkban hasonló átfogó tanulmányok nem készültek, a témában jártas szakember, Pignitzky Dorottya szerint nálunk is hasonló a helyzet.
Pénz, paripa, fegyver
Az elmúlt években jelentősen megváltozott a magyar sportélet finanszírozása, a közösségi források szerepe a korábbiakhoz képest látványosan megnövekedett. A taorendszer 2011-es bevezetésével elsőként csak öt, úgynevezett látványsportág (labdarúgás, jégkorong, kézi-, kosár- és vízilabda) költségvetése érezhette meg a többletbevételeket. Az új rendszer azonban magában hordozta annak veszélyét, hogy az abból kimaradt sikeres sportágak elveszítik büdzséjük egy részét, ezért 2013-tól további 16 sportág – közte az első taokörből kimaradt röplabda – részesül nagyobb állami támogatásban a kiemelt sportágfejlesztési program (KSF) révén. Összeállításunkban szakszövetségek vezetőit kérdeztük arról: sportágukban mi változott az utánpótlás-nevelésben a megnövekedett támogatások hatására?
Játsszatok, gyerekek, játsszatok!
Mi az elsődleges a csapat összeállításakor: a sportági érdekek előtérbe helyezése vagy az eredménykényszer? Kapjanak minél több lehetőséget a fiatalok vagy inkább a rutinosabbak és (még) jobbak játsszanak? Összeállításunkban a hat legnépszerűbb csapatsportág egy-egy felnőttélvonalbeli trénerét kérdeztük arról, mennyire tartják fontosnak a fiatalok rendszeres szerepeltetését, illetve milyen mértékben befolyásolja őket a kerethirdetésnél, hogy „odafent” folyamatosan győzelmeket várnak tőlük…
Két és félmilliárd 2018-ban
Az utánpótlással foglalkozó helyettes államtitkárság vezetője, Sárfalvi Péter, világ- és Európa-bajnok öttusázó a jelenről és a jövő évi tervekről is beszél honlapunknak.
Az utánpótlás élsportja
1963-ban jött létre Magyarországon az utánpótlás-nevelés egységes rendszere, amely a köznyelvbe sportiskolai rendszerként ment át. A rendszerváltás ugyan megtizedelte, de máig fennáll. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a megváltozott körülmények között is életképes-e.
Gyorsan a teszttel!
A győri EYOF-on az esemény súlyának megfelelő doppingellenőrzés is várt a résztvevőkre, mert a felvilágosítással egyetemben a rendszeres és érdemi kontroll is szükséges az ifjabb korosztályokban is.
Klasszisok a pulpituson
Ahogyan az elmúlt hat évben, az idén is neves sportolók, tapasztalt szakemberek, a sporttudomány jeles képviselői és a sportirányítás vezetői adnak elő az Utanpotlassport.hu szervezésében tartandó, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Decathlon által támogatott utánpótlás-nevelési konferencián. A november 29-i, budapesti rendezvényre már lehet jelentkezni, és érdemes igyekezni a regisztrációval, hiszen a meghívott „fellépők” között van – a hazai sportélet további kiválóságai mellett – Mizsér Attila, Horkai György, Zsiga Gyula, valamint az utánpótláskorból éppen most kiöregedő vívó, Esztergályos Patrik is.
Felnőtt fiatalok
Összeállításunkban utánajártunk, hogy a hat legnépszerűbb csapatsportágban vajon mennyi lehetőséget kapnak az 1997. január elseje után született fiatalok az élvonalbeli bajnokságban.
Segítség, felnőttem!
Mi lesz, ha a gyerek mégsem lesz bajnok? – szülők sokasága teszi fel a kérdést, amikor csemetéje a versenysportban szeretne boldogulni. A csúcsra ugyanis csak kevesen érnek fel, és nem feltétlenül azért, mert a többiek alkalmatlanok. Az okosabb szülők ezért időben gondoskodnak a B-tervről. De vajon mikor morzsolódik le a legtöbb fiatal? S tehetünk-e ellene bármit is?